Kedvezményezett neve: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Projekt címe: Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése
Szerződött támogatás összege: 24 761 284 932 Ft
Támogatás mértéke (%-ban):100%
Projekt tervezett befejezési dátuma: 2023.12.22.
Projekt azonosító száma: EFOP-1.8.0.- VEKOP-17-2017-00001
Projekt tartalmának bemutatása
Az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú, Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című kiemelt projekt (továbbiakban: projekt) hat markánsan elkülöníthető területre (alprojektre) koncentrál(t) az alábbiak szerint:
A alprojekt: „A népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése” az egészségfejlesztési hálózat irányítási rendszerének és működési modelljének kialakítására, az egészségtudatosság fejlesztésének módszertani megalapozására a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig), az egészségtudatosság fejlesztésére a 7-18 éves korosztály részére, a lakossági mentális egészségtudatosság és támogató hálózat fejlesztésére jött létre és 2020. szeptember 30-án lezárult. Megvalósítója a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (továbbiakban: NNGYK) volt.
B alprojekt: a „Lakóhelyközeli egészségügyi ellátás fejlesztése” feladatai között szerepelt az alapellátás feladat és szolgáltatás rendszerének átalakítása, a praxisok működés modelljeinek (például praxisközösség) továbbfejlesztése, az egészségszervezési és népegészségügyi rendszer gyakorlati alkalmazásának kifejlesztése, a krónikus, nem fertőző betegségek gondozási programjainak módszertani fejlesztése, a képzési programok megvalósítása az egészségügyben dolgozó szakemberek számára, az alapellátás finanszírozási kereteinek a módszertani fejlesztése, az informatikai és fizikai infrastruktúra feltételrendszerének előkészítése. Az alprojekt befejezése 2020. szeptember 30., megvalósítója az NNGYK volt.
C alprojekt: „A lakosság környezeti eredetű betegségterheihez kapcsolódó kockázatok felmérése és értékelése” legfontosabb célja az ivóvíz ólom expozíciója, az allergének betegségterheinek csökkentése volt, és ugyancsak 2020. szeptember 30-án lezárult. Megvalósítója az NNGYK volt.
D alprojekt: „A betegbiztonság fejlesztése” konzorciumi formában megvalósuló alprojekt célja a betegbiztonság fejlesztésének módszertani megalapozása volt. A konzorcium vezetője az NNK, tagjai az Országos Kórházi Főigazgaóság (továbbiakban: OKFŐ), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (továbbiakban: NEAK), és a Semmelweis Egyetem (továbbiakban: SOTE), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NISZ) és az IdomSoft Zrt.
Az alprojekt az NNK részéről lezárult 2021. december 31-én, ezen alprojekt keretén belül került létrehozása a NETOK Contact Center.
E alprojekt: „A COVID-19 járványra adott komplex járványügyi és klinikai válasz” megvalósítója az NNK volt, a szakmai munka 2022. december 31-én zárult. Az E alprojekt keretein belül meghatározott alapkutatási témák szerint négy munkacsoport került felállításra. E/1.munkacsoport: COVID-19 új típusú koronavírus fertőzések vizsgálata epidemiológiai, genomikai és bioinformatikai módszerekkel, E/2. munkacsoport: COVID-19 szerológiai surveillance, szeroepidemiológiai alapkutatások, E/3. munkacsoport: Ismert és új antivirális hatóanyagok és hordozók vizsgálata, E/4. munkacsoport: Kísérleti szintű COVID-19 ellenes kezelések és virológiai kutatások.
F alprojekt: „A COVID-19 humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása”.
Az alprojekt keretén belül az alábbi eszközök beszerzése, kiosztása és beüzemelése fog megvalósulni, Orvostechnológiai eszközök (Digitális mobil röntgenek elsősorban megyei hatáskörű kórházakba, Sürgősségi ultrahang elsősorban megyei hatáskörű kórházakba és kórokozó szerológiai vizsgálati eszközbeszerzés elsősorban megyei hatáskörű kórházakba. Védőfelszerelések/Védőeszközök, veszélyhelyzeti eszközök, egészségügyi infokommunikációs eszközök és egyéb anyagok. Megvalósítója az OKFŐ és az alprojekt zárása, a projekt zárásával összhangban, 2023. december 22.
Sajtóközlemény
Fókuszban az egészség, módszertani fejlesztések az egészségügyben
2018.03.01
Mintegy 11,43 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul meg az „Egészségügyi Ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” c. EFOP-1.8.0.- VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt. Célja a lakosság egészségi állapotának javítása, amely eléréséhez az egészségügyi rendszer négy jelentős szakterületének – alapellátás, népegészségügy, betegbiztonság és környezetegészségügy – átfogó módszertani fejlesztését irányozza elő.
Az Országos Közegészségügyi Intézet, mint konzorciumi vezető és konzorciumi partnerei, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, alapfeladataik ellátásával összhangban a Széchenyi 2020 program keretében közösen valósítják meg a projektet.
A jó egészség könnyebb boldogulást, jobb életminőséget, hosszabb életet tesz lehetővé. A javuló egészségi állapot nemcsak az egyének és családok szintjén kulcsa a jóllétnek, gyarapodásnak és fejlődésnek. Az egészségesebb népességgel rendelkező országok a stabilitás, versenyképesség és fejlődés tekintetében is az élvonalban járnak.
Hazánk társadalma idősödik és egyre több a krónikus beteg. Elkerülhetetlen a népegészségügyi szolgáltatások átszervezése, amelyhez ez a projekt biztosítja a szakmai megalapozó, módszertani fejlesztéseket. A betegségorientált egészségügyi ellátás mellett felértékelődik a betegségmegelőzés és egészségfejlesztés szerepe. Azokat az egészségügyi szolgáltatásokat kell a jövőben a középpontba helyezni, amelyek a legnagyobb társadalmi terhet okozó betegségek, kockázati tényezők kezelésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak. A projekt a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához kíván nagymértékben hozzájárulni.
A fejlesztés első eleme az alapellátás népegészségügyi fókuszú átalakítása. Egy szakmailag megerősödött, minőségében megújult egészségügyi alapellátási rendszert kell kialakítani, amely a jövőben a lakóhelyhez közel képes magas színvonalon biztosítani a szükségleteknek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat.
A második elem a népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése. A projekt keretében a megelőzés innovatív módszertani megújítása a feladat. A projekt közelebb viszi az egészségfejlesztési szolgáltatásokat a lakossághoz, ráirányítva a figyelmet például a testmozgás, az egészséges táplálkozás fontosságára. Külön hangsúlyt fektet a gyermekek egészségfejlesztésére, a mentális egészség javítására valamint a mentális betegségek megelőzésére irányuló módszerek kidolgozására.
Harmadik elem a betegbiztonság témaköre, amely olyan szervezeti kultúrát és szemléletet kíván megteremteni az egészségügyi szolgáltatók körében, hogy képesek legyenek felismerni és csökkenteni a kockázatokat az egészségügyi beavatkozások végzése során. A projekt módszertani fejlesztéseket végez a hibák és nemkívánatos események rendszerszintű megelőzéséhez, és elősegíti az ellátás során felmerülő betegbiztonságot érintő problémák korai felismerését és kezelését.
A negyedik elem célja a lakosság környezeti eredetű betegségterhének csökkentése: a régi kiépítésű ivóvízhálózatból származó és az ivóvízben megjelenő ólom-tartalom felmérése, egészségre gyakorolt hatásának megismerése, a káros hatások csökkentése. A pollenallergiások számára az egész országra kiterjedő pollen előrejelző rendszer épül ki – weboldallal és mobiltelefonos applikációval – amely napi szintű, személyre szabott előrejelzést is lehetővé tesz.
A projekt fő törekvése, hogy elősegítse azt a szemléletváltást, amely az egyén, a közösségek és az állam közös felelősségvállalását erősíti a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.
Sajtóközlemény
Lezárult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című kiemelt projektje
2023.09.26.
Az „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű EFOP-1.8.0.- VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében a magyar egészségügyi rendszer hatékonyabbá tételére és a szolgáltatások minőségének javítására nyílt lehetőség. A projekt kiemelt célja volt a lakosság egészségi állapotának javítása, amely eléréséhez az egészségügyi rendszer négy jelentős szakterületének – alapellátás, népegészségügy, betegbiztonság és környezetegészségügy – átfogó módszertani fejlesztését irányozta elő. A projekt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetésével, közel 25 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével valósult meg.
A népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése érdekében egy szakmailag megerősödött, minőségében megújult egészségügyi alapellátási rendszer kialakítása vált szükségessé, amely a jövőben a lakóhelyhez közel képes magas színvonalon biztosítani a szükségleteknek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat. Az alapellátás fejlesztés részeként meghatározták a technikai feltételeket, ennek részeként sor került országos szinten az infrastruktúra felmérésére, az eredmények értékelésére és ajánlások készítésére. Mindezek a lépések hozzájárultak a kiterjesztett hatáskörű alapellátás hatékonyabbá tételéhez, amely a praxisközösségekre épülő háziorvosi ellátást szolgálja.
A második pillér a népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztésére fókuszált, olyan innovatív módszerek kidolgozásán keresztül, amely közelebb viszi az egészségfejlesztési szolgáltatásokat a lakossághoz, ráirányítva a figyelmet például a testmozgásra, vagy egészséges táplálkozás fontosságára. A projektben dolgozó szakértők ennek megfelelően dolgozták ki azokat a védőnők munkáját segítő módszertani ismereteket és szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a gyermeket tervező párok, és születendő gyermekük egészségének megőrzéséhez. Továbbá a pedagógusok számára a hazai gyakorlatban egyedülálló, korcsoportokra bontott egészségfejlesztési módszertant alakítottak ki, amely hatékony támogatást nyújt az intézményeknek az egészségfejlesztési programjuk megvalósításához. A program külön kitért a mentális egészség javítására valamint a mentális betegségek megelőzésére irányuló módszerek kidolgozására.
Az egészségügyi beavatkozások során felmerülő kockázatok csökkentése érdekében kiemelten fontos az egészségügyi szolgáltatók szervezeti kultúrájának és szemléletének fejlesztése. A betegbiztonság növelése érdekében olyan módszertani intézkedések születtek, amelyek elősegítik az ellátás során felmerülő betegbiztonságot érintő problémák korai felismerését és kezelését. Ezzel összhangban készültek el az országos tisztifőorvos módszertani levelei, amelyek a négy leggyakoribb - illetve a véráramfertőzések tekintetében a legsúlyosabb kimenetelű – fertőzések (húgyúti fertőzések, érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések, műtéti sebfertőzések, lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák) megelőzését szolgáló ellátási csomagokat ismerteti.
A környezetegészségügy fókuszában a káros hatások csökkentése áll, a lakosság egészségének védelme érdekében. A projekt keretében országos csapvíz ólomkockázati térkép készült, melynek segítségével bárki ellenőrizheti, hogy lakóhelye szerint mekkora az ivóvízben előforduló ólom kockázata. Továbbá a "Nyitott
Laboratórium" program keretein belül a beküldött ivóvíz mintavételezésére és vizsgálatára is lehetőség nyílt. Ezzel párhuzamosan a pollenallergiások számára az egész országra kiterjedő pollen előrejelző rendszer épült ki, amely napi szintű előrejelzést tesz lehetővé, mintegy 1,5 millió hazai allergiás betegnek könnyebbé téve ezáltal a mindennapjait.
A COVID-19 alprojekt keretében megvalósult kutatások, és szakmai munkák új kezelési protokollok kifejlesztését eredményezték, melynek köszönhetően Magyarország hatékony szakmai és szakmapolitikai intézkedéseket vezetett be sikeresen kezelve a világjárvány káros hatásait. Az alprojekt másik nagy érdeme, hogy létrejöttek azok a hatóanyag jelölt és gyógyszerhordozó könyvtárak, amelyek már jellemzett vegyületeket tartalmaznak és bármilyen egyéb mikroba, vírus okozta jövőbeli járvány esetében bevethetők, hozzájárulva az ellátás minőségének növeléséhez és a betegbiztonsághoz.
A 2019-ben jelentkező COVID-19 világjárvány miatt létrehozott koronavírus zöld szám működése és leterheltsége rámutatott, hogy a lakosságnak nagy szüksége van egy megbízható, komplex egészségügyi és népegészségügyi témájú, hiteles tartalommal ellátott, a nap 24 órájában elérhető információs központra (contact center), ahol egészségügyi kérdésekben tájékozódhat telefonon(1812), e-mailen és a weboldalon (egeszsegvonal.gov.hu) egyaránt, ezért került létrehozásra az Egészségvonal komplex szolgáltatás a NETOK alprojekt keretében.
A projektnek köszönhető rendszerszintű változások fontos szerepet játszanak az egészségügyi szolgáltatók és a lakosság közötti kapcsolat erősítésében, továbbá hozzájárulnak az életévek növekedéséhez, az egészséges állapot és a jólét fenntartásához.
A projektet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, mint konzorciumi vezető és konzorciumi partnerei, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), valamint az IdomSoft Zrt. alapfeladataik ellátásával összhangban a Széchenyi 2020 program keretében közösen valósították meg.
| Dokumentum neve | sorrend | Dátum |
|---|---|---|
 Projektbemutató_EFOP-1.8.0.pdf | 2024-01-22 | |
| Támogatási szerződés 16_számú módosítása_EFOP180.pdf | 2024-01-22 | |
| sajtokozlemeny_EFOP180_ záró.pdf | 2023-09-26 | |
| sajtokozlemeny_EFOP180_ nyitó.pdf | 2018-03-01 |
