A Zika-vírust 1947-ben mutatták ki először az ugandai Zika erdőben egy rhesusmajomból. A kórokozó a Flavivírusok közé tartozik. Évtizedekig szórványos megbetegedéseket, kisebb járványokat okozott Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Nagyobb figyelmet először 2007-ben, az első jól dokumentált mikronéziai járvány kapcsán kapott, majd a 2015-ben Brazíliából kiinduló Zika-világjárvány kapcsán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016 február-november között globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett.
A Zika-vírus fertőzött szúnyogok csípése révén jut az ember szervezetébe. A fertőzés az esetek 80%-ában tünetmentesen zajlik, ritkán 3-12 napos lappangási idő után lázzal járó enyhe lefolyású betegséget okoz, melyet Zika-láznak hívnak. Nagyon ritkán idegrendszeri szövődmények jelentkezhetnek. A Zika-láz elsődlegesen fertőzött Aedes-szúnyogok csípésével terjed bizonyos országokban.
A tünetekkel járó fertőzés enyhe formában zajlik, néhány napig - egy hétig tart, és önmagától gyógyul. A leggyakoribb tünetek:
- hőemelkedés
- ízületi vagy izomfájdalom
- fejfájás
- viszkető kiütés
- kötőhártya-gyulladás
Az idősek vagy immunbetegséggel élők körében a betegség lefolyása súlyosabb is lehet, de náluk is a teljes gyógyulás a jellemző.
A Zika-vírust elsősorban szúnyogok terjesztik. A fertőzött, Aedes nemzetségbe tartozó szúnyogfajok csípésükkel közvetítik a betegséget, ezek ugyanazok a szúnyogok, amelyek a Dengue-lázat és a Chikungunya-lázat is terjesztik. Ezek a szúnyogok napközben csípnek, de előfordulhat, hogy éjjel is aktívak maradnak. A szúnyogok akkor fertőződnek, ha
Zika-vírussal fertőzött állattól vagy embertől szívnak vért abban az időszakban, amikor a fertőzés miatt az ember vagy az állat vérében is megtalálható a vírus. A fertőzött szúnyog csípésével embereket és állatokat is megfertőzhet.
Egyéb, ritkábban előforduló terjedési módok:
- anyáról magzatra történő terjedés a terhesség alatt vagy a szüléskor
- védekezés (óvszerhasználat) nélküli szexuális kapcsolat során, fertőzött partnertől
- vérátömlesztéssel
Néhány esetben bizonyították a Zika-vírus ondóval történő átvitelét szexuális aktus során, illetve leírták, hogy megbetegedés esetén a vírus az ondóban hetekig megmaradhat a gyógyulást követően. A fertőzés terjedésének megelőzésére, hasonlóan minden más, szexuálisan terjedő fertőzéshez, az egyik leghatékonyabb módszer a helyes és következetes óvszerhasználat.
Azoknak a férfiaknak, akik az érintett területen történő tartózkodás után hazatérnek, és partnerük várandós, a terhesség végéig óvszer használata vagy a szexuális élettől való tartózkodás javasolt.
Azoknak a férfiaknak, akik az érintett területen történő tartózkodás után hazatérnek, ha a partnerüknél fennáll a teherbe esés lehetősége, 3 hónapig a szexuális élettől való tartózkodás vagy óvszer használata javasolt.
Azoknak a nőknek, akik az érintett területről való hazatérés után gyermekvállalást terveznek, 8 hetes várakozás javasolt.
A Zika-vírus fertőzött vérrel, transzfúzió útján átadható. Magyarországon - az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlásával összhangban - a vérellátó szolgálat az aktív Zika-vírus cirkulációval érintett területekről visszatérőktől 30 napig nem gyűjt vért.
A Zika-vírus a terhesség alatt átvihető az anyáról a magzatra, ezért a várandósság során, vagy az azt megelőző 8 hétben Zika-expozíciónak kitett nők szűrővizsgálata kötelező a 18/1998. (VI.3) NM rendelet előírásainak megfelelően.
Brazíliában és Francia Polinéziában súlyos fejlődési rendellenességek halmozódását regisztrálták abban az időszakban, amikor a Zika-vírus elterjedt azon a területen, ahol korábban nem volt jelen ez a vírus, tehát a lakosság fogékony volt erre a fertőzésre. A vizsgálatok igazolták az összefüggést a várandós nők Zika-fertőzése és a magzat idegrendszerét érintő fejlődési rendellenességek között. Az ún. microcephalia (kisfejűség) egy olyan veleszületett rendellenesség, ami az agykoponyának az azonos nemű kortársak méretéhez hasonlítva rendellenesen kis méretével és a későbbiekben idegrendszeri/szellemi funkciók károsodásával jár.
Bárki, aki Zika-vírus cirkulációval érintett területen él, vagy oda utazik, a vírust hordozó szúnyog csípésével megfertőződhet, amennyiben korábban még nem esett át a fertőzésen.
A Zika-vírus jelenleg Afrika, Ázsia, Amerika és a Csendes-óceáni térség trópusi-szubtrópusi területein fordul elő. Nem zárható ki, hogy idővel a Zika-vírus további országokban is meg fog jelenni, ahol a kórokozót terjesztő Aedes nemzetségbe tartozó szúnyogok megtalálhatók. Európában 2019-ben Dél-Franciaországból jelentettek néhány szúnyog által terjesztett fertőzést, tartósan egyelőre Európában nincs jelen a kórokozó.
Ha az utazás nem halaszthatatlan, lehetőleg ne utazzanak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ az ECDC ajánlásával egybehangzóan Magyarországon is azt javasolja a külföldi utazásra készülő várandós, illetve gyermekvállalást tervező nőknek, hogy utazás előtt tájékozódjanak, előfordul-e a Zika-vírus az érintett célországban.
Amennyiben mégis sor kerül a fertőzött területen való tartózkodásra, fordítsanak kiemelt figyelmet a szúnyogcsípések megelőzésére.
Használjon szúnyogriasztó szert a gyártó utasításának megfelelően. DEET (diethyltoluamide) hatóanyag-tartalmú riasztó 3 hónapos kor alatt nem ajánlott, de várandós nők használhatják az alkalmazási előírások szerint.
- Ha naptejet is használ, a szúnyogriasztó szert a naptejet követően kell a bőrre vinni.
- Viseljen hosszú ujjú inget és hosszú nadrágot, zoknit és cipőt, kalapot, különösen a Zika-vírust terjesztő Aedes szúnyogok aktív időszakában (nappal).
- Aludjon, pihenjen szúnyoghálóval ellátott vagy légkondicionált helyiségben, ennek hiányában használjon az ágyra rögzíthető szúnyoghálót nappal is.
- Szüntesse meg a környezetében fellelhető, szúnyogok szaporodására alkalmas pangó vízgyülemeket (pl. hordók, vízzel teli edények)
Mindenki számára, aki olyan területre utazik, ahol a Zika-vírus terjed, javasolt a megelőző, szúnyogcsípések elkerülését célzó intézkedések követése: szúnyogriasztó szerek használata, hosszú ujjú ruházat viselése és az ágyra szerelhető szúnyogháló alkalmazása.
- Az utazni készülő várandós vagy gyermekvállalást tervező nők tájékozódjanak arról, hogy előfordul-e a Zika-vírus a célországban, és ha igen, fontolják meg az utazás elhalasztását. Az immunbetegségben vagy súlyos krónikus betegségben szenvedők az utazás előtt konzultáljanak kezelőorvosukkal vagy az utazás-egészségügyi/oltóközpontok szakembereivel.
- Azok a magyar állampolgárok, akik olyan területen élnek/dolgoznak, ahol a Zika-vírus terjed, szintén törekedjenek a szúnyogcsípések megelőzésére. Ez különösen az ott élő várandós vagy gyermekvállalást tervező nőkre vonatkozik.
- Ha az érintett területről hazatérők megérkezésüket követően 3 héten belül a Zika-lázra jellemző tüneteket észlelnek (láz, fejfájás, ízületi-, izomfájdalom, kiütés, kötőhártya-gyulladás), forduljanak orvoshoz!
- Azok a várandós nők, akik érintett országból térnek haza, a várandós-gondozás során tájékoztassák a gondozást végző orvost az utazás tényéről.
Védőoltás és célzott terápia nem áll rendelkezésre. Tünetek esetén javasolt az ágynyugalom, a bő folyadékfogyasztás a kiszáradás elkerülése érdekében, Láz- és fájdalomcsillapításra paracetamol tartalmú készítmények alkalmazása javasolt. Aszpirin és más nem-szteroid gyulladásgátló szerek alkalmazása nem javasolt. Amennyiben egyéb betegség miatt más gyógyszert szed, konzultáljon kezelőorvosával.
A Zika-vírus fertőzést azoknál a betegeknél, akik az aktuálisan érintett területen jártak és megfertőződhettek, virológiai laboratóriumi módszerekkel lehet diagnosztizálni.
Ha hazatérésekor megbetegszik, keresse fel kezelőorvosát és említse meg utazásának helyszínét. Tudnia kell, hogy ezekben a trópusi, szubtrópusi országokban számos más, hasonló tünetekkel járó betegség is jelen van.
A Guillain-Barré szindróma egy ritka, autoimmun betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel saját idegsejtjeit, és azokat károsítja. Ezáltal izomgyengeség alakul ki, időnként bénulás. A tünetek pár hétig vagy hónapig tarthatnak. Míg a betegek többsége teljesen felgyógyul a Guillain-Barré szindrómából, néhány embernek maradandó károsodása lesz, ritka esetben halál is bekövetkezhet. A Guillain-Barré szindrómát kezelni és követni kell, egyes esetekben intenzív osztályos kezelést tehet szükségessé. A terápia tüneti, támogató jellegű és immunológiai kezelésből áll.
Több országból (Francia Polinézia, Brazília, Venezuela, El Salvador) jelentettek a Zika-vírus járvány időszakában emelkedett számban idegrendszeri megbetegedéseket, többek között Guillain-Barré szindrómát. A járvánnyal időben és térben egybeeső megbetegedések valószínűsítik a kapcsolatot, de a Guillain-Barré szindróma más fertőző betegségek esetén is megjelenhet, ezért további alapos vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy Zika-vírus fertőzés esetén valószínűbb-e a Guillain-Barré szindróma kialakulása.
Nincsen. A Zika-vírus okozta fertőzés megelőzésére nem áll rendelkezésre védőoltás, a betegség gyógyítására nincs célzott kezelés.
Jelen tudásunk szerint a Zika-vírus fertőzésen átesett ember valószínűleg védettséget szerez a későbbi Zika-vírus okozta megbetegedésekkel szemben.
A Zika-vírus által érintett területen járt utazók megbetegedésével a kórokozó behurcolható Magyarországra. Tekintettel azonban arra, hogy a vírus elsősorban szúnyogok közvetítésével terjed, hazai eredetű fertőzések és megbetegedések kialakulására jelenleg nem kell számítani.
A Zika-vírussal fertőzött beteg nem jelent veszélyt ápolójára, a vírus köznapi érintkezések (kézfogás, beteg ápolása, vele egy légtérben tartózkodás, stb.) útján nem terjed.