1. Milyen típusú vírusok a koronavírusok? Honnan származnak?

A koronavírusok alapvetően állatok körében fordulnak elő, ugyanakkor egyes koronavírus törzsekről ismert, hogy képesek az emberben is fertőzést okozni. A koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek.

Sokféle állatfaj lehet forrása az emberi megbetegedést okozó koronavírusoknak. A 2012-ben az Arab-félszigetről kiinduló, a közel-keleti légzőszervi szindróma járványát okozó koronavírus (MERS-CoV) elsődleges forrásai tevék, míg a 2002-ben Kínából kiinduló, a súlyos akut légzőszervi szindróma járványát okozó koronavírus (SARS-CoV) elsődleges forrásai cibetmacskák voltak.
A koronavírusok okozta emberi megbetegedések súlyossága esetenként eltérő: a klinikai kép az enyhe, hétköznapi náthától a súlyosabb légúti megbetegedésekig terjedhet. Legtöbbször csak enyhe vagy mérsékelten súlyos felső légúti tüneteket okoznak az emberben. Ugyanakkor a MERS és a SARS járványok során súlyos, életveszélyes légúti megbetegedések is előfordultak.

2. Milyen vírus az új koronavírus (2019-nCoV)?

A 2019-es év végén egy olyan új koronavírus (2019-nCoV) törzs került azonosításra Kínában, amelyet korábban még nem észleltek emberi megbetegedések okozójaként. A jelenleg Kínában zajló járvány elsődleges forrása szintén egy állatfaj lehet, de a pontos forrás egyelőre még nem ismert. Az új koronavírus (2019-nCoV) genetikailag hasonló a SARS-koronavírushoz, de egyelőre kevés ismeret áll rendelkezésére a vírus jellemzőiről, tulajdonságairól.

3. Melyek a tünetei és mennyire súlyosak az új koronavírus (2019-nCoV) által okozott fertőzések?

Az eddigi ismeretek szerint az új koronavírussal történő fertőződés legtöbbször enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz, így jellemző a láz, köhögés, légzési nehézség, izomfájdalom és fáradékonyság. Tüdőgyulladás kialakulhat, illetve ritkán súlyos megbetegedés is előfordul, így például akut légzési elégtelenség és szepszis jelentkezhet. Jelen tudásunk szerint jellemzően azoknál a betegeknél alakulhat ki súlyos, életveszélyes állapot vagy halálos kimenetel, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Ide tartoznak a magas vérnyomásban és más szív- és érrendszeri betegségben, cukorbetegségben, májbetegségekben, illetve a légzőszervi betegségekben szenvedő betegek.

4. Milyen az új koronavírus (2019-nCoV) átviteli módja, és milyen gyorsan terjed?

A kínai hatóságok megerősítették, hogy az új koronavírus (2019-nCoV) emberről emberre terjed. Az emberek közötti terjedés többféle módon lehetséges. Hasonlóan az influenza és más légúti kórokozók terjedéséhez, az új koronavírus egyik terjedési módja a cseppfertőzés, melynek során a fertőzött ember köhögése vagy tüsszentése során a levegőbe kerülő, a kórokozót tartalmazó nyálcseppek, légúti partikulumok a közelben álló másik ember orrára vagy szájára kerülnek, illetve esetleg a tüdőbe belégzésre kerülnek. Egy másik lehetséges terjedési mód, ha egy ember a kórokozót tartalmazó nyálcseppekkel, légúti partikulumokkal szennyezett felületek vagy tárgyak érintése után kezével a saját orrához, szájához vagy szeméhez nyúl. Bár a vírus emberek közötti terjedésének gyorsasága jelenleg pontosan nem ismert, arra lehet számítani, hogy a közeljövőben még növekedni fog a megbetegedések és a halálesetek száma Kínában.

5. Mi annak a jelentősége, hogy az új koronavírus (2019-nCoV) okozta fertőzés az egészségügyi dolgozókat is érintheti?

Az a tény, hogy az egészségügyi dolgozók folyamatos kapcsolatban vannak a betegekkel, különösen veszélyezteti őket. Kínában az egészségügyi dolgozók körében jelentkező, új koronavírus okozta fertőzések az emberről emberre terjedés egyik korai mutatójának tekinthető. A betegek ellátásáért felelős egészségügyi dolgozók az új koronavírus továbbvitelében is szerepet játszhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók a megfelelő egyéni védőeszközöket viseljék (pl. légzésvédő maszk, köpeny, kesztyű), amikor fertőzött vagy fertőzésre gyanús beteget látnak el.

6. Melyek az új koronavírus (2019-nCoV) által okozott fertőzések kezelési módjai?

Az új koronavírus okozta megbetegedéseknek jelenleg nincs speciális, célzott kezelési módja, gyógyszere. Az érintett betegeknél a tüneteknek megfelelő, a beteg szervezetét, immunrendszerét, légzését támogató kezelést alkalmaznak (pl. oxigénterápia, folyadékkezelés, vírusellenes szerek, szükség esetén légzéstámogatás). A koronavírusok ellen jelenleg nincs védőoltás.

7. Új koronavírus (2019-nCoV) okozta fertőzéseket már Európában is azonosítottak. Mi történik most Európában?

Az európai országok - köztük Magyarország - népegészségügyi intézkedései arra irányulnak, hogy az új koronavírus (2019-nCoV) okozta fertőzésben szenvedő vagy arra gyanús esetek időben felismerésére kerüljenek, és szigorú járványügyi előírások betartásával - a megfelelő klinikai ellátás biztosítása mellett - a vírus terjedését megállítsák, lelassítsák.

8. Mit tesznek a nemzetközi szervezetek, így például az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC)?

Az ECDC az ENSZ Egészségügyi Világszervezettel (WHO) való szoros együttműködésben folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, valamint kockázatértékeléseket és szakmai ajánlásokat készít az EU tagállamok népegészségügyi-járványügyi hatóságai számára.

9. Mi történik Magyarországon?

Magyarországon egyelőre nem azonosítottak új koronavírus (2019-nCoV) okozta fertőzésben szenvedő beteget. A Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan monitorozza a járványügyi helyzetet, és a követendő eljárásrend a hazai egészségügyi szolgáltatók és a népegészségügyi hatóságok részére kiadásra került. Az aktuális járványügyi helyzet és az új koronavírusról elérhető, egyre bővülő járványügyi ismeretek függvényében szükséges teendők felülvizsgálata és folyamatos aktualizálása is megtörténik.

10. Mit tesz a Nemzeti Népegészségügyi Központ?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján tájékoztatókat, ajánlásokat, utazási tanácsokat tesz közzé a lakosság számára. Felkészült a diagnosztikai képesség és kapacitás biztosítására a referencia laboratóriumban, hazánkban kizárólag itt történik az új koronavírus diagnosztikus laboratóriumi vizsgálata. A Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan kapcsolatot tart a Belügyminisztériummal, a Honvédséggel, az Országos Katasztrófavédelmi Hatósággal, az Országos Mentőszolgálattal és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal, továbbá a nemzetközi szakmai szervezetekkel.