Célkitűzések:

A várandósság 9 hónapja alatt az anyai szervezetet érő környezeti hatások zavart okozhatnak a magzat fejlődésében és a terhesség kimenetelében, mindezeknek súlyos következményei lehetnek a későbbi életkorokban is. A kedvezőtlen terhességi kimenetelek gyakorisága és a levegőszennyezettségi adatok közötti összefüggéseket vizsgálták Dorogon, Veszprémben és Győrben a gondozásba vett kismamák körében. A levegőszennyezettségi adatok (PM10, SO2, NO2, CO, O3) az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisából és a Levegőhigiénés osztály mérési eredményeiből (PM2,5 és korom) származtak. Minden várandós megfelelő terhességi hetéhez hozzárendelték a megfelelő heti levegőszennyezettségi értékeket. A terhesség lefolyására és kimenetelére, valamint az egyéni kockázati tényezőkre vonatkozó adatokat a gondozást végző védőnők által kitöltött kérdőívek segítségével gyűjtötték.

Eredmények:

A 2704 megfigyelt terhességből, az abortuszok és az ikerszülések kizárása után, a kissúlyú (2500 g alatti) újszülöttek aránya 6,2% volt. Megállapították, hogy a terhesség utolsó 2 hónapjában észlelt magasabb (>40ľg/m3) átlagos heti PM10 expozíció, illetve a 10 ľg/m3-nál magasabb SO2 szennyezettség - esetenként statisztikailag szignifikáns mértékben is – fokozta az alacsony születési súly kockázatát. A terhesség 22.-33. hete közötti időszakban mért magasabb (>2 mg/m3) CO szennyezettség szignifikáns mértékben növelte az alacsony születési súly kockázatát. A megfigyelt hatások jóval a határérték alatti koncentrációk mellett jelentkeztek. Ezért felhívják a figyelmet arra, hogy a fejlődő magzat fokozott érzékenységét a levegőszennyező anyagok határértékeinek megállapítása illetve felülvizsgálata során figyelembe kell venni.