Célkitűzés:

Az Európa-fürdés/EpiBathe egy európai uniós támogatással végzett nemzetközi kutatás A projektet az európai uniós természetes fürdővíz irányelv közelmúltban végzett felülvizsgálata hívta életre, amely az új fürdővíz minőség határértékeket a epidemiológiai vizsgálatok eredménye alapján határozta meg, azonban előírta azok kiegészítését mediterrán tengerekre és kelet-európai édesvizekre vonatkozó adatokkal. Az EpiBathe projekt keretében végzett kutatás célja a természetes fürdővizek emberi egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint annak megállapítása, hogy az új irányelvben (2006/7/EC) rögzített szabályozás megfelelő védelmet nyújt-e a fürdőzők számára.

Eredmények:

A felmérésre a 2006 és a 2007 fürdési szezonban került sor, négy katalán tengerparti és négy magyarországi strandon. A felmérésekre helyszínenként 500-500 önkéntes toborzása volt a kitűzött cél, ezt minden esetben sikerült megvalósítani. Az önkéntesek véletlenszerűen kerültek besorolásra fürdőzőként, ill. nem fürdőzőként. A fürdéssel párhuzamosan részletes vízmintavételt, amelyekben fekális indikátorok, valamint emberi vírusok jelenlétét vizsgálták. Így minden önkénteshez hozzárendelhető volt a vízminőség a fürdőzés pontos helyén és időpontjában. Az egészségi hatások felmérése kérdőíves formában történt. A felmérések kiértékelése során észlelt tüneteket, valamint a megbetegedés gyakoriságát vetették össze a fürdőzéskor tapasztalt vízminőség értékekkel. A vizsgálatok során a gasztrointesztinális és az akut légúti megbetegedések, a szem- és fülgyulladás, valamint a bőrön megjelenő tünetek gyakoriságát vizsgálták, illetve annak változását a fürdővíz expozíció függvényében. A magyar felmérések során a megbetegedések aránya mind az exponált, mind a kontroll személyek körében, valamennyi tünetcsoport esetében alacsony volt. A fürdőzők többletkockázata egyik tünetcsoport esetében sem volt szignifikáns. A legnagyobb mértékben a fürdés következtében a bőrtünetek kockázata növekedett. Az eredményeket a többi (spanyol, valamint korábbi angol és német) felmérésekkel közös kontextusba helyezve ún. metaanalízis során a fekális indikátorok csíraszáma, valamint a gasztrointesztinális megbetegedések gyakorisága között dózis-hatás összefüggés volt megállapítható. Az eredmények megerősítették, hogy a jelenleg érvényben levő mikrobiológiai határértékek közegészségügyi szempontból megfelelőek. Alátámasztották egyben azt a korábbi tapasztalatot, hogy - azonos indikátor szintek esetén - a tengervizek kétszer nagyobb kockázatot jelentenek a fürdőzők számára, mint a az édesvizek.