GLP
Tel.: 06 1 476 1100
Fax.: 06 1 215 0148
Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
Levélcím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Vízmikrobiológiai Osztály
ALAPFELADAT:

A Vízmikrobiológiai Osztály az ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővizek, ásványvizek, nagy tisztaságú vizek és egyéb használati víztípusok mikrobiológiai vizsgálatával és minősítésével foglalkozik. Szakvéleményt ad ivó- és fürdővizek mikrobiológiai minőségéről és az ezzel kapcsolatos egészségkockázatról. Részt vesz víz által terjesztett megbetegedések felderítésében, és járványügyi kivizsgálásokban. Bekapcsolódik a szakterülethez kapcsolódó jogszabályok szakmai előkészítésébe, a vonatkozó szabványok bevezetésébe és véleményezésébe. Feladatának tartja a vízmikrobiológiában járatos szakemberek elméleti és gyakorlati képzését szervezett és egyéni formában. Ivóvíz és fürdővíz mikrobiológiai jártassági interkalibrációs vizsgálatokat szervez a hazai víz analítikával foglalkozó laboratóriumok számára. Hazai és nemzetközi vízmikrobiológiai tárgyú kutatásokban vesz részt. Módszertani fejlesztéseket végez a víz mikrobiális szennyezőinek hatékonyabb kimutatására és azonosítására, célja a legkorszerűbb technikák bevezetése. Tartja a kapcsolatot a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel. Az osztály a hazai közegészségügyi vízmikrobiológiai és környezeti Legionella referencia laboratórium.

TÖRTÉNET:

1936-ban alakult meg a "vízellátási kérdésekben dolgozó szakemberek egyesítése" révén a Vízügyi osztály. Az Intézet működésének megkezdésekor ugyanis az ivóvizek kémiai analízisét a Chemiai osztály végezte, a bakteriológiai ellenőrzés azonban 1927-1949. között a Bakteriológiai, 1949-1952. között pedig a Vízbakteriológiai osztályon történt. A "Jó ivóvíz" táblával ellátott kutak létesítése, technikai kivitelezése az osztályhoz tartozó Egészségügyi mérnöki alosztály feladata volt.
Az ország "tűrhetetlenül elmaradott" vízellátási állapotát jellemezte a vizsgált ivóvízminták 63,8 %-ának kifogásolható minősége, illetve az, hogy csak az összlakosság 21 %-a volt vezetett ivóvízzel ellátva. A fennálló helyzet  javítására, elsősorban a falusi lakosság jó minőségű ivóvízzel történő ellátására az OKI  a Belügyminisztérium anyagi támogatásával kútjavító és kútépítő akciót szervezett, illetve megkezdte a vízszolgáltató berendezések központi nyilvántartását, létrehozta  az ún. kútkatasztert. A "hordozható vizsgáló berendezés" lehetővé tette "az összes hygiéniai vagy korróziós szempontból fontos vízvizsgálatok" helyszíni elvégzését és az eredmények alapján, a vízellátó berendezések megjavításával, illetve kiépítésével kapcsolatos szakvélemény megadását.
Az osztály a vízvizsgálati módszereket folyamatosan fejlesztette, illetve a vizsgálati spektrumot az egészségre ártalmatlan ivóvízellátás biztosítása érdekében rendszeresen bővítette.  Részt vettek a szabványosításban is. Határértékeik alapján állapították meg a víz ihatóságát, melynek aránya az egész országra kiterjedő intézkedéseik hatására az 1930-as évek végén 45,4 %-os kifogásoltsággal  már javuló tendenciát mutatott.
1938-1942. között az ország területének növekedése az ivóvízellátási program kiterjesztését jelentette. Az elvégzett kutatások eredményeként sikeresen oldották meg a víz vastartalmának csökkentését, és tisztázták a víz szabad szénsav tartalmával kapcsolatos korróziós tulajdonság okának fizikai-kémiai összefüggését (Papp Szilárd).
A háborút követően az osztály legfontosabb feladata továbbra is a jó minőségű ivóvízbázisok felkutatása volt. Kimutatták, hogy az endémiás jellegű fogszuvasodáshoz a kutak és a városi vízművek vizének kis fluorid tartalma is hozzájárult.
Nagy gondot fordítottak a vezetékes ivóvízellátás folyamatos ellenőrzésére, a víz eredetű járványok megelőzésére, különös tekintettel az üdülőkörzetekre és a bányásztelepülésekre. Megkezdték a fürdővíz vizsgálatokat, és az uszodákon túlmenően ellenőrizték a szabad strandok vízminőségét is. A Minisztérium utasítására a szennyvizek vizsgálatával is intenzívebben kezdtek foglalkozni. A felmérő vizsgálatok szomorú képe alapján a szennyvíztisztítás különféle technológiai megoldásaival kapcsolatban tudományos igényű technológiai kísérleteket is végeztek (Bolberitz Károly, Papp Szilárd, Tóth István).
Figyelemmel kísérték a tisztítási folyamatot károsan befolyásoló ipari eredetű szennyező (toxikus) anyagok szerepét, illetve  kísérleteket végeztek a szennyvizek öntözővízként történő hasznosítására is (Tóth István).
A vízminőség bakteriológiai szempontból történő megítélését célzó vizsgálatok a különféle vizek szennyezettségére, fertőzöttségére, a víz eredetű járványok esetében pedig a kórokozók kimutatására irányultak. Fokozták a módszertani kutatásokat, kidolgozták az enterovírusok felszíni és szennyvizekből történő kimutatását. 1973-tól a korábban önálló Higiénés mikrobiológiai laboratórium az osztály keretében működött (Gregács Margit, Ormay László, Deák Zsuzsanna).
1933-1934.,  majd 1950-1952. között kút és vezetéki vizekből mikroszkópos vizsgálatokat is végeztek. Tanulmányozták az ivóvíznyerésre használt talaj- és felszíni vizek mikroflóráját és faunáját. Megállapították, hogy a mikroszkópos vizsgálatok a víz szennyezettségének gyors meghatározására alkalmasak. A higiénés vízbiológiai vizsgálati módszereket később továbbfejlesztették. Felhívták a figyelmet a szennyvíz- és a felszíni víztisztítás technológiai folyamatainak mikrobiológiai hibáira, az eutrofizáció okozta vízminőségromlás káros következményeire (Schiefner Kálmán).
A közegészségügyi szempontból biztonságos vízminőség megítélése szükségessé tette a széles spektrumú műszeres vizsgálatok fejlesztését, illetve új módszerek kidolgozását. A nagy érzékenységű műszeres vizsgálatok eredményei alapján meghatározott szerves és szervetlen, kis koncentrációkban jelenlévő vegyületek és elemek ismeretében lehetett javaslatokat tenni a szerves szénhidrogén származékok, a különféle másodlagosan képződött egészségkárosító anyagok, illetve a szervetlen mikroszennyezők különféle vizekben megengedhető határértékeire, továbbá a vízkezelési technológiák kifejlesztésére, valamint alkalmazásuk igazolására (Csanády Mihály).
1962/1963-ban a Balaton partmenti szennyezettségének és a nyílt víz összetételének vizsgálatára kutató-hajón végeztek komplex vizsgálatokat, először határozták meg az íz- és szaganyagokat (Papp Szilárd, Bolberitz Károly, Hegyessy László).
Vizsgálták a Velencei tavat is, melynek eredménye a tó rekonstrukciós tervezői munkálatait is elősegítette (Schiefner Kálmán).
A komplex felszíni vízvizsgálatok eredményeit az ivóvíztározók létesítésekor, az ivóvízben szegényebb hegyvidéki településeken élő lakosság ivóvíz szükségletének biztosítására a tervező intézetek hasznosították.
Vizsgálták a műanyag készítmények felhasználásának lehetőségeit az ivóvízellátás gyakorlatában, tovább folytatták a felszíni vizek rendszeres ellenőrzését, valamint az ásvány- és gyógyvizek összetételének revízióját. A vízművek által szolgáltatott ivóvizek minőségellenőrző vizsgálatainak eredményei általában a vezetékhálózatok tisztításának szükségességére figyelmeztettek. A szennyvíztisztító berendezések többsége továbbra sem működött kifogástalanul, túlterheltségük mellett az elfolyó "tisztított" szennyvíz fertőtlenítése sem volt megfelelő (Bolberitz Károly, Salacz Tamásné, Csanády Mihály).
A KÖJÁL/ÁNTSZ megyei intézeteivel tartott folyamatos kapcsolat eredményeként, a nemzetközi szakirodalom ismeretében nyílt mód az intézetek műszeres méréseinek, rutin vizsgálatainak fejlesztésére.
A főhatóságok, a KÖJÁL/ÁNTSZ intézete, továbbá más intézmények számára elvi vagy módszertani kérdésekben, továbbá vízművek létesítésével, fejlesztésével kapcsolatosan, rendszeresen láttak el szakvéleményező tevékenységet, de  részt vettek különféle tervbírálatokban és vízjogi engedélyezésekben is.
Az 1970-es évek közepén az osztály kutatási feladatai a bioszféra védelmének higiénés kérdéseivel összefüggésben a környezeti ártalmak felderítése és ártalmatlanítása köré csoportosultak. Vizsgálták a természetes vizek fémtartalmát, a felszíni vizeket terhelő mosószerek jelenlétét, a mesterséges víztározók plankton-produkcióinak a víz minőségére gyakorolt hatását és az ivóvízkezelést károsító tulajdonságát, a nagy szervesanyagtartalmú mélységi vizek fluorantén, 1,2-benzantracén, 1,12-benzperilén és 3,4-benzpirén tartalmát, a szennyvíz-fertőtlenítés hatásosságát, valamint a kórokozó baktériumok túlélését befolyásoló tényezőket. Eredményeik alapján javaslatokat adtak a vízminőséget megítélő határértékekre, az egészségkárosító hatások megelőzésére, csökkenttésére alkalmas intézkedésekre, valamint résztvettek a vízvizsgálati módszerek szabványosításában (Bozsai Gábor, Hegyessy László, Klopp Gáborné).
A felszíni vizek minőségi vizsgálata során megállapították, hogy a Balaton vízminősége elsősorban mikrobiológiai paraméterekben mutat, higiénés szempontból helyenként a kommunális célú igénybevételét is veszélyeztető, romlást. Ez időszakban a Balatonban fürdőzők körében észlelt bőrgyulladásos tüneteket a strand vizéből izolált kékalgák toxikus tulajdonságával hozták összefüggésbe.
Az osztály műszerezettségének korszerűsítése lehetővé tette a mikroszennyezők okozta vízszennyezettség felmérésére irányuló vizsgálatokat, különös tekintettel a felszíni vizek ivóvizül történő felhasználásakor alkalmazott vízkezelési eljárások hatékonyságára, a vízkezeléskor keletkező egészségkárosító vegyületek, illetve mikrobiológiai eredetű szennyezések keletkezésére (Csanády Mihály, Borsányi Mátyás).
A jó minőségű ivóvízellátás biztosítása érdekében, a methaemoglobinaemia prevenció keretében, vizsgálataikat tovább folytatták. Megállapították, hogy helyenként főleg a magánkutak nitráttartalma emelkedett a megengedett határérték fölé, mely az országos, vezetett ivóvízellátási program ellenőrzött végrehajtását sürgette (Deák Zsuzsanna).
A Balaton regionális környezetvédelmi kutatási programjához csatlakozva a Minisztérium támogatásával "A Balaton és térsége szennyezettségének megelőzésére, illetve ártalmatlanítására szolgáló egyes módszerek és intézkedések közegészségügyi hatékonyságának értékelése, a korszerűsítés és a további intézkedések higiénés megalapozása" címmel 10 éves tárcaszintű kutatási főirányban végeztek komplex higiénés vízvizsgálatokat. Megállapították, hogy a Balaton part menti víztérségében a vízminőség javítására tett különféle intézkedések eredményeként a fürdőzés közegészségügyi biztonsága a fekális szennyezettség csökkenésének eredményeként jelentősen javult.  A baktériumok által is hasznosítható szervesanyag-tartalom és az eutrofizáció szempontjából mértékadó foszfor mennyisége azonban ekkor még nem csökkent, sőt a Keszthely térségében kapott eredmények a szervesanyag-tartalom növekedésére utaltak (Schiefner Kálmán, Kádár Mihály).
A Balaton vízminőség javulásának egyik feltétele a tóba torkolló vízfolyások szennyezettségének csökkentése. Ugyancsak javítani kellett a szennyvíztelepeken a tisztítás hatásfokát, és nagyobb súlyt kapott a foszfor eltávolítása, valamint a csatornázatlan területeken keletkező települési hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása. A Balaton vízminőségének gyors változása miatt a szokásos vízkezelési eljárások alkalmazásával előállított ivóvíz az esetek többségében a megkívánt vízminőségi követelményeknek nem felelt meg. Ezért a víztisztítás technológiai folyamata is javításra, kiegészítésre szorult Somló Lajos).
Sajnos a tó vízének összetétele továbbra is feltételezi nemcsak a helyi, hanem az egész tó víztérségére kiterjedő,  a vízfelhasználást kedvezőtlenül befolyásoló "váratlanul bekövetkező", elsősorban mikrobiológiai eredetű vízminőségromlást. Ilyen jelenségek, pl. a cianobaktériumok által előidézett vízszíneződés, vízvirágzás, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a vízfelhasználást és a turizmust.
Az ÁNTSZ megyei intézeteivel együttműködve folyamatosan végzik, a művese-állomások vízkezelő berendezéseinek ellenőrző vizsgálatát. Eredményeik alapján, az üzemeltetés gyógyászati igényeket kielégítő biztonsága érdekében alakították ki a vízkezelés technológiai berendezéseit és azok karbantartását (Salacz Tamásné).
Az 1980-as évek közepétől a műszerezettség folyamatos korszerűsítésével a különféle eredetű vízmintákból már 27 féle nehézfémet tudtak meghatározni, és (elsősorban a Központi analitikai laboratórium létrehozásával) fejlődtek a gázkromatográfiás vizsgálatok lehetőségei is. Felmérték a vezetett ivóvizek arzén tartalmát és tanulmányozták a lakosság arzén-felvételének mértékét. A különféle vízféleségeket szennyező, egészségkárosító, mérgező anyagok detektálására állati és növényi szervezetekkel víztoxi-kológiai kísérleteket végeztek. A módszereket szabványosították, melyeket a természeti környezet védelme érdekében, továbbá a hulladékok veszélyességét megalapozó minősítési gyakorlatban is, rendszeresen alkalmaznak (Bozsai Gábor, Kárpáti Zoltán, Csanády Mihály, Schiefner Kálmán).
Az ivóvizek fertőtlenítésére ezüstkomplex és hidrogénperoxid tartalmú szerrel sikeres kísérleteket végeztek. A jó baktericid hatás a  nagy ammónium-ion koncentráció mellett is tartósan érvényesült, így  felhasználásuk a nagyobb ammónium tartalom esetében javasolható. A különféle vizek bakteriológiai ellenőrzésére  szolgáló vizsgálati módszereiket folyamatosan fejlesztették, melyeket az ÁNTSZ intézeteinek rutin eljárásként ajánlották, illetve javaslatot tettek szabványosításukra (Kádár Mihály).
Kiemelten foglalkoztak az ivóvizek természetes összetételéből adódó, az emberi egészséget károsító anyagok (pl. bárium, arzén, aromás szénhidrogének) vizsgálatával, az ivóvizek fertőtlenítésével kapcsolatban keletkezett biológiailag aktív vegyületek szerepével, azok genotoxikus hatásával és értékelésével. Vizsgálataikat a hazai ásvány- és termálvizek szerves és szervetlen nyomkomponens összetételének felmérésére is kiterjesztették (Borsányi Mátyás).
Továbbra is foglalkoznak a különféle irányú vízvizsgálati módszerek fejlesztésével, a WHO és az EU által javasolt vizsgálati eljárások és vízminőségi határértékek hazai honosításának lehetőségeivel. A különféle módszerek által kapott eredmények hitelességét nemzetközi és hazai együttműködés keretei között rendszeresen ellenőrzik, mely az akkreditálás és a minőségbiztosítás elengedhetetlen feltétele (Klopp Gáborné).
Minisztériumi támogatással kutatták a Balaton mikrobiológiai állapotát, az algatoxinok vízfelhasználást befolyásoló szerepét, a fürdőzők heveny megbetegedései és a vízminőség között fennálló összefüggéseket (Török Tamásné, Borsányi Mátyás).
Az osztály vezetői: Dr. Jendrassik Aladár (1936-1945), Dr. Papp Szilárd (1945-1973), Dr. Deák Zsuzsanna (1973-1988) és Dr. Csanády Mihály (1988-1997).

TEVÉKENYSÉG:

Kutatás

Az Osztályon vízbakteriológiai és vízvirológiai kutatás folyik. Kiemelt kutatási feladat a vízmikrobiológiai paraméterek megerősítő vizsgálatainak korszerűsítése; a vízeredetű nozokomiális fertőzések forrásának azonosítása, elsősorban a Pseudomonas aeruginosa és a Legionella szennyezettség felmérése; a Legionella hazai környezeti előfordulásának felderítése és az ebből származó egészségkockázat jellemzése; valamint a humán kórokozó vírusok előfordulásának vizsgálata a természetes vizekben.
A közelmúltban lezárult pályázatok:
GVOP 3.1.1-2004-05-0517/3.0 "Víz által közvetített betegségek kockázat-diagnosztikai alapú survelliance rendszer"
FP6 SSP 022618 "Európa-fürdés - EpiBathe: felmérés a természetes fürdővizek egészségügyi hatásairól"

Tudományos előadások és publikációk

Tudományos előadások - 2008

Bánfi Renáta, Dósa Dorina, Barna Zsófia, Vargha Márta: Pseudomonas aeruginosa ivóvízhálózatokban - Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2.

Bánfi Renáta, Kádár Mihály, Vargha Márta: Körvizsgálatok szervezése és értékelése a vízmikrobiológiában - Vízmikrobiológusok VII. Országos Konferenciája, Budapest, 2008. november 18.

Barna Zsófia, Bognár Csaba, Horváth Judit Krisztina, Kádár Mihály, Kalácska Judit, Papp Erzsébet, Pászti Judit, Szax Anita, Vargha Márta: Beszámoló a legionárius betegségről és megelőzéséről szóló módszertani levél alapján elvégzett első két epidemiológiai kivizsgálás eredményeiről - Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2.

Barna Zsófia, Bognár Csaba, Horváth Judit Krisztina, Kádár Mihály, Kalácska Judit, Pászti Judit, Szax Anita, Vargha Márta: Ujjlenyomat eljárások alkalmazása a legionellózis járványtani vizsgálatában - A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2008. évi Nagygyűlése, Keszthely, 2008. október 15-17.

Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Bánfi Renáta, Barna Zsófia, Farkas Ágnes, Dr. Vargha Márta: Vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből - Vízmikrobiológusok VII. Országos Konferenciája, Budapest, 2008. november 18.

Szax Anita: A kórházi ivóvízhálózat, mint a nosocomiális Legionella fertőzések lehetséges forrása - Eötvös Lóránt Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológia Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 2008. november 29.

Antmann Katalin, Barna Zsófia, Csizmadia Gyöngyi, Csima Zoltán, Németh Melinda, Szegő Eszter, Vargha Márta, Iványi Zsolt: Pseudomonas aeruginosa fertőzések megelőzése egy ITO-n - Magyar Infekciókontroll Egyesültet XII. Kongresszusa, Siófok, 2008. június 5-7.

Tudományos poszterek - 2008

Bánfi Renáta, Dósa Dorina, Vargha Márta: Pseudomonas aeruginosa ivóvízhálózatokban- Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30.

Bánfi Renáta, Szabó Vanda, Barna Zsófia, Kádár Mihály, Vargha Márta: Pseudomonas és más opportunista patogének kórházi ivóvízhálózati rendszerekben - A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2008. évi Nagygyűlése, Keszthely, 2008. október 15-17.

Barna Zsófia, Antmann Katalin, Németh Melinda, Vargha Márta: A kórházi ivóvízhálózat, mint a nozokomiális Ps. aueruginosa fertőzések lehetséges forrása - Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30.

Barna Zsófia, Antmann Katalin, Németh Melinda, Vargha Márta: A kórházi ivóvízhálózat, mint a nozokomiális Ps. aueruginosa fertőzések lehetséges forrása - Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2.

Barna, Zs.; Bognár, Cs.; Kádár, M.; Kalácska J.; Szax, A.; Vargha, M.: Current status of environmental Legionella prevalence in Hungary. 23th Meeting of European Working Group for Legionella Infections. Madrid, Spanyolország, 2008. május 11-13.

Bássler Beáta, Karászi Julianna, Hajnal Christina, Barna Zsófia: Fatális kimenetelű nosocomialis Legionella pneumónia - Felvetések egy infektológus-kórház higiénikus szemével - A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság 36. Kongresszusa, Székesfehérvár 2008. október 9-11.

Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Vargha Márta: Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi fürdővizekből - Magyar Higiénikus Társaságának XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30 - október 2.

Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Vargha Márta: Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből - A Magyar Mikrobiológiai Társaság 2008. évi Nagygyűlése, Keszthely, 2008. október 15-17.

Kern Anita, Kapusinszky Beatrix, Vargha Márta: Humán patogén vírusok kimutatása magyarországi felszíni vizekből - Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30.

Kern A., Kapusinszky B., Banfi R., Barna Zs, Farkas Á., Kadar M., N. Szomor K, Berencsi Gy., Vargha M.: Human pathogen viruses in Hungarian bathing waters -  COST929 Current developments in food and environmental virology, Pisa, Olaszország, 2008. október 9-11.

Kiss Csaba, Barna Zsófia, Török Júlia Katalin, Vargha Márta: Patogén amőbák és szimbiontáik termál- és gyógyvizeinkben - Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30.

Szabó Vanda, Bánfi Renáta, Vargha Márta: Opportunista patogén mikroorganizmusok kórházi ivóvízhálózatokban - Fiatal Higiénikusok Fóruma, Győr, 2008. május 28-30.

MUNKATÁRSAK:

Név Munkakör Épület (emelet) szobaszám Fővonali hívószám Mellék
dr. Vargha Márta osztályvezető A ép. IV. em. 2 476-1179 1179
Barna Zsófia biotechnológus A ép. IV. em. 2 476-1179 1179
Bánfi Renáta biológus A ép. IV. em. 1 476-1179 1179
Szax Anita biológus A ép. IV. em. 2 476-1179 1179
Kern Anita biológus A ép. IV. em. 2 476-1179 1179
Majsai Endréné szakasszisztens A ép. IV. em. 5 476-1100 2201
Bulejsza Imréné laboratóriumi kisegítő A ép. IV. em. 22 476-1100 2201
Lénárt Györgyné laboratóriumi kisegítő A ép. IV. em. 22 476-1100 2202

 

SZOLGÁLTATÁSOK:

1.         Ivóvíz, ivóvízellátásban használt nyers- és kezelt víz, felszínalatti víz, tárolt és palackozott víz, ásványvíz és gyógyvíz, gyógyiszap vizes kivonata, házi víztisztító berendezéssel kezelt víz, műveseállomás nyers és kezelt vize, ivóvízzel és fürdővízzel érintkező anyagok áztatóvizének:
-           Tenyészthető mikroorganizmusok összcsíraszámának meghatározása (telepszám meghatározás)
-           Escherichia coli és a coliform baktériumok számának meghatározása
-           Fekális enterococcusok kimutatása és megszámlálása
-           Pseudomonas aeruginosa kimutatása és megszámlálása
-           Legionella baktériumok kimutatása és megszámlálása
-           Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) spóráinak kimutatása és megszámlálása
-           Campylobacter jelenlét kimutatása dúsítással folyékony táptalajban
-           F-specifikus RNS-bakteriofágok kimutatása és megszámlálása
-           Szomatikus colifágok számának meghatározása
-           Salmonella jelenlét kimutatása dúsítással folyékony táptalajban
-           Asszimilálható szerves szén (AOC) mennyiségének meghatározása

2.         Műveseállomás nyers vize és haemodializáló folyadék:
-           Staphylococcus aureus kimutatása és megszámlálása
-           Enterobacteriaceae és Gram negatív baktériumok kimutatása és megszámlálása
-           Pseudomonas aeruginosa kimutatása és megszámlálása

3.         Fürdővíz
-           Tenyészthető mikroorganizmusok összcsíraszámának meghatározása (telepszám meghatározás)
-           Escherichia coli és a coliform baktériumok számának meghatározása (Membránszűréses, többcsöves MPN  módszer, és mikrotiterlemezes MPN módszer)
-           Fekális enterococcusok száma mikrotiterlemezes (MPN) módszer és membránszűréses módszer
-           Coccus szám meghatározása
-           Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) spóráinak kimutatása és megszámlálása
-           Szomatikus colifágok kimutatása és megszámlálása
-           Staphylococcus aureus kimutatása és megszámlálása
-           Pseudomonas aeruginosa kimutatása és megszámlálása
-           Legionella baktériumok kimutatása és megszámlálása
-           F-specifikus RNS-bakteriofágok kimutatása és megszámlálása
-           Coccus szám meghatározása
-           Campylobacter jelenlét kimutatása
-           Asszimilálható szerves szén (AOC) mennyiségének meghatározása

4.         Felszíni víz és szennyvíz
-           Tenyészthető mikroorganizmusok összcsíraszámának meghatározása (telepszám meghatározás)
-           Escherichia coli és a coliform baktériumok számának meghatározása (Membránszűréses, többcsöves MPN  módszer, és mikrotiterlemezes MPN módszer)
-           Fekális enterococcusok száma mikrotiterlemezes (MPN) módszer és membránszűréses módszer
-           F-specifikus RNS-bakteriofágok kimutatása és megszámlálása
-           Szomatikus colifágok kimutatása és megszámlálása
-           Salmonella jelenlét kimutatása dúsítással folyékony táptalajban
-           Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) spóráinak kimutatása és megszámlálása

Emellett egyedi vízmikrobiológiai vizsgálatokat végez megállapodás szerint klasszikus tenyésztéses és molekuláris biológiai módszerekkel.

Szolgáltatásaink igénybevétele ügyében kérdésekkel, megrendeléssel a 476-1179 telefonszámon, ill. e-mailen a uh.zstna.iko@ataner.ifnab vagy a uh.zstna.iko@aifosz.anrab címen lehet jelentkezni.

Friss publikációk
ANNA PALDY AND JANOS BOBVOS
Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2014; 20(1-2):51-67
Archív publikációink
Szakmai Kapcsolatok
Kiemelt Feladataink
Projektek
Válassza ki a fenti lenyíló menübol a projektet, melyre kiváncsi!
Korábbi honlapunk
Korábbi honlapunk a www.oki.antsz.hu címen érhető el!