GLP
Tel.: 06 1 476 1100
Fax.: 06 1 215 0148
Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
Levélcím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Vízbiológiai és Ökotoxikológiai Osztály

ALAPFELADAT:

Osztályunk laboratóriuma a legmodernebb vizsgálati módszerekre (fluorescens mikroszkópia, DNS alapú azonosítás) felkészült laboratórium a vízzel terjedő, betegségeket okozó egysejtű kórokozók kimutatására. Másik fő vizsgálati területünk a toxintermelő kékalgák előfordulásának mikroszkópos kimutatása a természetes fürdővizekben és ivóvízbázisokban illetve toxinjaik detektálása Thamnocephalus teszttel és HPLC-vel. Mindemellett végzünk az ivóvíz rendeletben  (201/2001 korm. rendelet) meghatározott mikroszkópos biológiai vizsgálatokat, öko-és víztoxikológiai teszteket és kémiai anyagok toxikológiai vizsgálatát (hal, Daphnia, alga, csíranövény, Thamnotox, biológiai lebonthatóság zártpalack módszerrel). A fentiekből adódóan az osztály a vízbiztonság fejlesztésének és a vízzel kapcsolatos egészségkockázatok visszaszorításának feladataival is foglalkozik.
Az Európai Unió a tagállamok részére kötelező feladatként jelölte meg az ún. biocidok, vagyis káros élőszervezetek elleni védekező vegyszerek valamint biológiai eredetű hatóanyagok emberre és környezetre való veszélyességének újraértékelését. Ehhez kapcsolódóan a környezeti hatások felülértékelését végzzük a hazánkba érkező hatóanyagok felülvizsgálata során.
Szakvéleményt készítünk a biocid hatóanyagokat tartalmazó vízfertőtlenítő, algátlanító készítmények forgalomba hozatalához. Szakértői tevékenységet folytatunk az ÁNTSZ ivóvízminőségi adatbázis felhasználásával: a kormányzati Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.3.0 programban támogatható településeket határozzuk meg a vízminőségi követelmények és a szolgáltatott ivóvíz minőségének összehasonlító elemzése, értékelése útján.
Részt veszünk Európa Uniós és hazai jogszabályok előkészítésében és a környezeti hatástanulmányok készítésében vízbázist és vízhigiénét érintő témákban.
Aktívan részt veszünk az okatatásban, előadásokat tartunk orvostovábbképzéseken és biológus továbbképzéseken, évente kétszer mikroszkópos körvizsgálatot szervezünk, laboratóriumunk rendszeresen fogad szakdolgozókat, gyakornokokat.

TÖRTÉNET:

1936-ban alakult meg a "vízellátási kérdésekben dolgozó szakemberek egyesítése" révén a Vízügyi osztály. Az Intézet működésének megkezdésekor ugyanis az ivóvizek kémiai analízisét a Chemiai osztály végezte, a bakteriológiai ellenőrzés azonban 1927-1949. között a Bakteriológiai, 1949-1952. között pedig a Vízbakteriológiai osztályon történt. A "Jó ivóvíz" táblával ellátott kutak létesítése, technikai kivitelezése az osztályhoz tartozó Egészségügyi mérnöki alosztály feladata volt.
Az ország "tűrhetetlenül elmaradott" vízellátási állapotát jellemezte a vizsgált ivóvízminták 63,8 %-ának kifogásolható minősége, illetve az, hogy csak az összlakosság 21 %-a volt vezetett ivóvízzel ellátva. A fennálló helyzet  javítására, elsősorban a falusi lakosság jó minőségű ivóvízzel történő ellátására az OKI  a Belügyminisztérium anyagi támogatásával kútjavító és kútépítő akciót szervezett, illetve megkezdte a vízszolgáltató berendezések központi nyilvántartását, létrehozta  az ún. kútkatasztert. A "hordozható vizsgáló berendezés" lehetővé tette "az összes hygiéniai vagy korróziós szempontból fontos vízvizsgálatok" helyszíni elvégzését és az eredmények alapján  a vízellátó berendezések  megjavításával, illetve kiépítésével kapcsolatos szakvélemény megadását.
Az osztály a vízvizsgálati módszereket folyamatosan fejlesztette, illetve a vizsgálati spektrumot az egészségre ártalmatlan ivóvízellátás biztosítása érdekében rendszeresen bővítette.  Részt vettek a szabványosításban is. Határértékeik alapján állapították meg a víz ihatóságát, melynek aránya az egész országra kiterjedő intézkedéseik hatására az 1930-as évek végén 45,4 %-os kifogásoltsággal  már javuló tendenciát mutatott.
1938-1942. között az ország területének növekedése az ivóvízellátási program kiterjesztését jelentette. Az elvégzett kutatások eredményeként sikeresen oldották meg a víz vastartalmának csökkentését, és tisztázták a víz szabad szénsav tartalmával kapcsolatos korróziós tulajdonság okának fizikai-kémiai összefüggését (Papp Szilárd).
A háborút követően az osztály legfontosabb feladata továbbra is a jó minőségű ivóvízbázisok felkutatása volt. Kimutatták, hogy az endémiás jellegű fogszuvasodáshoz a kutak és a városi vízművek vizének kis fluorid tartalma is hozzájárult.
Nagy gondot fordítottak a vezetékes ivóvízellátás folyamatos ellenőrzésére, a víz eredetű járványok megelőzésére, különös tekintettel az üdülőkörzetekre és a bányásztelepülésekre. Megkezdték a fürdővíz vizsgálatokat, és az uszodákon túlmenően ellenőrizték a szabad strandok vízminőségét is. A Minisztérium utasítására a szennyvizek vizsgálatával is intenzívebben kezdtek foglalkozni. A felmérő vizsgálatok szomorú képe alapján a szennyvíztisztítás különféle technológiai megoldásaival kapcsolatban tudományos igényű technológiai kísérleteket is végeztek (Bolberitz Károly, Papp Szilárd, Tóth István).
Figyelemmel kísérték a tisztítási folyamatot károsan befolyásoló ipari eredetű szennyező (toxikus) anyagok szerepét, illetve kisérleteket végeztek a szennyvizek öntözővízként történő hasznosítására is (Tóth István).
A vízminőség bakteriológiai szempontból történő megítélését célzó vizsgálatok a különféle vizek szennyezettségére, fertőzöttségére, a víz eredetű járványok esetében pedig a kórokozók kimutatására irányultak. Fokozták a módszertani kutatásokat, kidolgozták az enterovírusok felszíni és szennyvizekből történő kimutatását. 1973-tól a korábban önálló Higiénés mikrobiológiai laboratórium az osztály keretében működött (Gregács Margit, Ormay László, Deák Zsuzsanna).
1933-1934.,  majd 1950-1952. között kút és vezetéki vizekből mikroszkópos vizsgálatokat is végeztek. Tanulmányozták az ivóvíznyerésre használt talaj- és felszíni vizek mikroflóráját és faunáját. Megállapították, hogy a mikroszkópos vizsgálatok a víz szennyezettségének gyors meghatározására alkalmasak. A higiénés vízbiológiai vizsgálati módszereket később továbbfejlesztették. Felhívták a figyelmet a szennyvíz- és a felszíni víztisztítás technológiai folyamatainak mikrobiológiai hibáira, az eutrofizáció okozta vízminőségromlás káros következményeire (Schiefner Kálmán).
A közegészségügyi szempontból biztonságos vízminőség megítélése szükségessé tette a széles spektrumú műszeres vizsgálatok fejlesztését, illetve új módszerek kidolgozását. A nagy érzékenységű műszeres vizsgálatok eredményei alapján meghatározott szerves és szervetlen, kis koncentrációkban jelenlévő vegyületek és elemek ismeretében lehetett javaslatokat tenni a szerves szénhidrogén származékok, a különféle másodlagosan képződött egészségkárosító anyagok, illetve a szervetlen mikroszennyezők különféle vizekben megengedhető határértékeire, továbbá a vízkezelési technológiák kifejlesztésére, valamint alkalmazásuk igazolására (Csanády Mihály).
1962/1963-ban a Balaton partmenti szennyezettségének és a nyílt víz összetételének vizsgálatára kutató-hajón végeztek komplex vizsgálatokat, először határozták meg az íz- és szaganyagokat (Papp Szilárd, Bolberitz Károly, Hegyessy László).
Vizsgálták a Velencei tavat is, melynek eredménye a tó rekonstrukciós tervezői munkálatait is elősegítette (Schiefner Kálmán).
A komplex felszíni vízvizsgálatok eredményeit az ivóvíztározók létesítésekor, az ivóvízben szegényebb hegyvidéki településeken élő lakosság ivóvíz szükségletének biztosítására a tervező intézetek hasznosították.
Vizsgálták a műanyag készítmények felhasználásának lehetőségeit az ivóvízellátás gyakorlatában, tovább folytatták a felszíni vizek rendszeres ellenőrzését, valamint az ásvány- és gyógyvizek összetételének revízióját. A vízművek által szolgáltatott ivóvizek minőségellenőrző vizsgálatainak eredményei általában a vezetékhálózatok tisztításának szükségességére figyelmeztettek. A szennyvíztisztító berendezések többsége továbbra sem működött kifogástalanul, túlterheltségük mellett az elfolyó "tisztított" szennyvíz fertőtlenítése sem volt megfelelő (Bolberitz Károly, Salacz Tamásné, Csanády Mihály).
A KÖJÁL/ÁNTSZ megyei intézeteivel tartott folyamatos kapcsolat eredményeként, a nemzetközi szakirodalom ismeretében nyílt mód az intézetek műszeres méréseinek, rutin vizsgálatainak fejlesztésére.
A főhatóságok, a KÖJÁL/ÁNTSZ intézete, továbbá más intézmények számára elvi vagy módszertani kérdésekben, továbbá vízművek létesítésével, fejlesztésével kapcsolatosan, rendszeresen láttak el szakvéleményező tevékenységet, de  részt vettek különféle tervbírálatokban és vízjogi engedélyezésekben is.
Az 1970-es évek közepén az osztály kutatási feladatai a bioszféra védelmének higiénés kérdéseivel összefüggésben a környezeti ártalmak felderítése és ártalmatlanítása köré csoportosultak. Vizsgálták a természetes vizek fémtartalmát, a felszíni vizeket terhelő mosószerek jelenlétét, a mesterséges víztározók plankton-produkcióinak a víz minőségére gyakorolt hatását és az ivóvízkezelést károsító tulajdonságát, a nagy szervesanyagtartalmú mélységi vizek fluorantén, 1,2-benzantracén, 1,12-benzperilén és 3,4-benzpirén tartalmát, a szennyvíz-fertőtlenítés hatásosságát, valamint a kórokozó baktériumok túlélését befolyásoló tényezőket. Eredményeik alapján javaslatokat adtak a vízminőséget megítélő határértékekre, az egészségkárosító hatások megelőzésére, csökkentésére alkalmas intézkedésekre, valamint résztvettek a vízvizsgálati módszerek szabványosításában (Bozsai Gábor, Hegyessy László, Klopp Gáborné).
A felszíni vizek minőségi vizsgálata során megállapították, hogy a Balaton vízminősége elsősorban mikrobiológiai paraméterekben mutat, higiénés szempontból helyenként a kommunális célú igénybevételét is veszélyeztető, romlást. Ez időszakban a Balatonban fürdőzők körében észlelt bőrgyulladásos tüneteket a strand vizéből izolált kékalgák toxikus tulajdonságával hozták összefüggésbe.
Az osztály műszerezettségének korszerűsítése lehetővé tette a mikroszennyezők okozta vízszennyezettség felmérésére irányuló vizsgálatokat, különös tekintettel a felszíni vizek ivóvizül történő felhasználásakor alkalmazott vízkezelési eljárások hatékonyságára, a vízkezeléskor keletkező egészségkárosító vegyületek, illetve mikrobiológiai eredetű szennyezések keletkezésére (Csanády Mihály, Borsányi Mátyás).
A jó minőségű ivóvízellátás biztosítása érdekében, a methaemoglobinaemia prevenció keretében, vizsgálataikat tovább folytatták. Megállapították, hogy helyenként főleg a magánkutak nitráttartalma emelkedett a megengedett határérték fölé, mely az országos, vezetett ivóvízellátási program ellenőrzött végrehajtását sürgette (Deák Zsuzsanna).
A Balaton regionális környezetvédelmi kutatási programjához csatlakozva a Minisztérium támogatásával "A Balaton és térsége szennyezettségének megelőzésére, illetve ártalmatlanítására szolgáló egyes módszerek és intézkedések közegészségügyi hatékonyságának értékelése, a korszerűsítés és a további intézkedések higiénés megalapozása" címmel 10 éves tárcaszintű kutatási főirányban végeztek komplex higiénés vízvizsgálatokat. Megállapították, hogy a Balaton part menti víztérségében a vízminőség javítására tett különféle intézkedések eredményeként a fürdőzés közegészségügyi biztonsága a fekális szennyezettség csökkenésének eredményeként jelentősen javult.  A baktériumok által is hasznosítható szervesanyag-tartalom és az eutrofizáció szempontjából mértékadó foszfor mennyisége azonban ekkor még nem csökkent, sőt a Keszthely térségében kapott eredmények a szervesanyag-tartalom növekedésére utaltak (Schiefner Kálmán, Kádár Mihály).
A Balaton vízminőség javulásának egyik feltétele a tóba torkolló vízfolyások szennyezettségének csökkentése. Ugyancsak javítani kellett a szennyvíztelepeken a tisztítás hatásfokát, és nagyobb súlyt kapott a foszfor eltávolítása, valamint a csatornázatlan területeken keletkező települési hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása. A Balaton vízminőségének gyors változása miatt a szokásos vízkezelési eljárások alkalmazásával előállított ivóvíz az esetek többségében a megkívánt vízminőségi követelményeknek nem felelt meg. Ezért a víztisztítás technológiai folyamata is javításra, kiegészítésre szorult Somló Lajos).
Sajnos a tó vízének összetétele továbbra is feltételezi nemcsak a helyi, hanem az egész tó víztérségére kiterjedő,  a vízfelhasználást kedvezőtlenül befolyásoló "váratlanul bekövetkező", elsősorban mikrobiológiai eredetű vízminőségromlást. Ilyen jelenségek, pl. a cianobaktériumok által előidézett vízszíneződés, vízvirágzás, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a vízfelhasználást és a turizmust.
Az ÁNTSZ megyei intézeteivel együttműködve folyamatosan végzik, a művese-állomások vízkezelő berendezéseinek ellenőrző vizsgálatát. Eredményeik alapján, az üzemeltetés gyógyászati igényeket kielégítő biztonsága érdekében alakították ki a vízkezelés technológiai berendezéseit és azok karbantartását (Salacz Tamásné).
Az 1980-as évek közepétől a műszerezettség folyamatos korszerűsítésével a különféle eredetű vízmintákból már 27 féle nehézfémet tudtak meghatározni, és (elsősorban a Központi analitikai laboratórium létrehozásával) fejlődtek a gázkromatográfiás vizsgálatok lehetőségei is. Felmérték a vezetett ivóvizek arzén tartalmát és tanulmányozták a lakosság arzén-felvételének mértékét. A különféle vízféleségeket szennyező, egészségkárosító, mérgező anyagok detektálására állati és növényi szervezetekkel víztoxi-kológiai kísérleteket végeztek. A módszereket szabványosították, melyeket a természeti környezet védelme érdekében, továbbá a hulladékok veszélyességét megalapozó minősítési gyakorlatban is, rendszeresen alkalmaznak (Bozsai Gábor, Kárpáti Zoltán, Csanády Mihály, Schiefner Kálmán).
Az ivóvizek fertőtlenítésére ezüstkomplex és hidrogénperoxid tartalmú szerrel sikeres kísérleteket végeztek. A jó baktericid hatás a  nagy ammónium-ion koncentráció mellett is tartósan érvényesült, így  felhasználásuk a nagyobb ammónium tartalom esetében javasolható. A különféle vizek bakteriológiai ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszereiket folyamatosan fejlesztették, melyeket az ÁNTSZ intézeteinek rutin eljárásként ajánlották, illetve javaslatot tettek szabványosításukra (Kádár Mihály).
Kiemelten foglalkoztak az ivóvizek természetes összetételéből adódó, az emberi egészséget károsító anyagok (pl. bárium, arzén, aromás szénhidrogének) vizsgálatával, az ivóvizek fertőtlenítésével kapcsolatban keletkezett biológiailag aktív vegyületek szerepével, azok genotoxikus hatásával és értékelésével. Vizsgálataikat a hazai ásvány- és termálvizek szerves és szervetlen nyomkomponens összetételének felmérésére is kiterjesztették (Borsányi Mátyás).
Továbbra is foglalkoznak a különféle irányú vízvizsgálati módszerek fejlesztésével, a WHO és az EU által javasolt vizsgálati eljárások és vízminőségi határértékek hazai honosításának lehetőségeivel. A különféle módszerek által kapott eredmények hitelességét nemzetközi és hazai együttműködés keretei között rendszeresen ellenőrzik, mely az akkreditálás és a minőségbiztosítás elengedhetetlen feltétele (Klopp Gáborné).
Minisztériumi támogatással kutatták a Balaton mikrobiológiai állapotát, az algatoxinok vízfelhasználást befolyásoló szerepét, a fürdőzők heveny megbetegedései és a vízminőség között fennálló összefüggéseket (Török Tamásné, Borsányi Mátyás).

Az osztály vezetői: dr. Jendrassik Aladár (1936-1945), dr. Papp Szilárd (1945-1973), dr. Deák Zsuzsanna (1973-1988) és  dr. Csanády Mihály (1988-1997).

TEVÉKENYSÉG:

Szakértői tevékenység:Szakértői tevékenységet végzünk az ÁNTSZ ivóvízminőségi adatbázis felhasználásával: a kormányzati Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.3.0 programban támogatható településeket választjuk ki a vízminőségi követelmények és a szolgáltatott ivóvíz minőségének összehasonlító elemzése, értékelése útján. 2008-ban 14 szakvélemény megírására került sor. Osztályuk jogosult szakvélemények kiállítására az ún. biocid hatóanyagokat tartalmazó vízfertőtlenítő és algátlanító készítmények forgalmazásához, 2008-ban 93 biocidot tartalmazó vízfertőtlenító termékengedélyezéssel kapcsolatos szakvélemény kérés érkezett. Környezetegészségügyi szakvéleményt adtunk vízhigiénés szempontból 6 környezeti hatástanulmányhoz 2008-ban.
EU Biocid felülvizsgálati program: Az Európai Unió a tagállamok részére kötelező feladatként jelölte meg az ún. biocidok, vagyis káros élőszervezetek elleni védekező vegyszerek valamint biológiai eredetű hatóanyagok veszélyességének újraértékelését. A felülvizsgálati program biztosítja a már forgalomban levő hatóanyagok-mind emberi egészségre nézve, mind környezeti hatásukat tekintve- szigorú előírások szerinti bevizsgálását. Magyarországon 2008-ban 3 hatóanyag értékelése indult meg. A kérelmezők által benyújtott dokumentáció értékelése során derült ki, hogy hiányzanak vizsgálatok. Az értékelésben résztvevő szakemberek ezek elvégzésére szólították fel a dokumentációt benyújtó cégeket.
Laboratóriumi hatósági vízminőségi vizsgálatok: A Vízhigiénés főosztály három szakosztálya és az OKK Központi Kémiai Laboratóriuma összesen 633 JNKSZ megye területéről származó hatósági vízminta (4 felszíni víz, 109 fürdővíz, 8 művese állomáson használt víz, 512 ivóvíz) vizsgálatát végezte el. A Vízbiológiai és ökotoxikológiai osztályon a fenti mintákból a mikroszkópos biológiai ellenőrzés történt.
Mikroszkópos vízbiológiai vizsgálatok: Megbízás alapján szennyvizek, felszíni vizek, ivóvizek és technológiai vizek mikroszkópos ellenőrzését és minősítését végezzük, valamint ugyanezekből a víztípusokból patogén protozoonok (Giardia és Cryptosporidium) detektálását. 2008-ban 360 minta érkezett az osztályra.
Víz-és ökotoxikológiai vizsgálatok, kémiai anyagok toxikológiai vizsgálata: Települési szilárd hulladékok, veszélyes hulladékok ökotoxikológiai vizsgálatát végezzük Daphnia, hal, alga és csíranövénytesztekkel. Különböző típusú vizek valamint gyógyiszap vizes kivonatának és ivóvízzel, fürdővízzel érintkező anyagok áztatóvizének víztoxikológiai vizsgálatát végezzük szintén Daphnia, hal, alga és csíranövénytessztekkel, kémiai anyagok toxikológiai vizsgálatát Daphia, alga és haltesztekkel, azok lebonthatóságának vizsgálatát zárt palack módszerrel. 2008-ban 75 mintán 1428 tesztet végeztünk.
Laboratóriumi körvizsgálatok szervezése, az ivóvízvizsgálatot végző üzemeltetői, vállalkozói és ÁNTSZ laboratóriumok minőségbiztosításhoz tartozó jártasság-ellenőrzése: Minden évben 2 mikroszkópos vízbiológiai körvizsgálatot szervezünk kb. 40 laboratórium részvételével. 2009-ben először megrendezésre került a Thamno-Tox ökotoxikológiai körvizsgálat is.

Projektek keretében végzett szakmai munkák és tudományos kutatások eredményei:

Az osztály részt vesz az EU FP6 Keretprogramban elnyert Molekuláris és epidemiológiai tanulmányok az újonnan ivóvízben megjelenő patogén mikróbák által okozott egészségkárosító hatás becslésére című projektben. A projekt acronym neve Healthy Water, eredeti angol címe: Assessment of human health impacts from emerging microbial pathogens in drinking water by molecular and epidemiological studies. A projekt olyan fontos patogén szervezetekhez kapcsolódó kérdésekkel foglakozik, amelyek az egészséges ivóvíz ellátáshoz nélkülözhetetlenek és kutatásokkal biztosítja a ma még nem rutinszerűen vizsgált patogén szervezetek detektálási módszereinek kidolgozását. A megvalósításához az EU 150 e EURO-t biztosított. Az eredményekről évi két alkalommal megtartott munkaértekezleten számoltunk be, külön pontban részletezett előadásokat tartottunk, valamint közleményeket írtunk. Az év végén nyert el az osztály az NK TH által meghírdetett pályázaton a Vízbiológiai Digitális Holografikus Mikroszkóp, mint korai környezeti vészjelző rendszer című (DHM) projekttel 52 mFt-ot/3 év. A projekt célja, az ivóvízben, valamint a természetes fürdővizekben megjelenő mikroszkópikus szervezetek folyamatos detektálása digitális holografikus mikroszkóppal, mely 3 dimmenziós képalkotása révén időben vészjelzéseket ad az illetékes vizsgálóknak és döntéshozóknak a megfelelő intézkedések megtételére. A projekt 2009. 01.01-én indul.

K+F együttműködések:

Jelenleg 2 K+F együttműködés van folyamatban az osztályon, egy a  szennyvíztoxikológia, szennyvízkibocsátás illetve a szennyvizek különböző technológiai fázisban való elkülönítése témában, egy pedig öko-és víztoxikológiai vizsgálati módszerek alkalmazhatóságának összehasonlítása témában.

Oktatás: 2008-ban 1 diák készítette osztályunkon a szakdolgozatát és OTDK munkáját, 2 biológus egyéni továbbképzésen vett részt, 1 biomérnök hallgató pedig szakmai gyakorlatát töltötte.

Tudományos előadások és publikációk 2008-ban

Tudományos előadások 2008-ban

Magyar nyelvű tudományos előadások 2008-ban

Farkas K, Török A, Domokos K, Varró M, Plutzer J. Vérszérum-vizsgálat a vízbiológiában: A Cryptosporidium egysejtű patogén hatása az emberi immunrendszerre. Fiatal Higiénikusok IV. Fóruma, Győr, 2008. május 29-31.

Farkas K, Török A, ,Domokos K, Varró M, Plutzer J. Szeroepidemológiai vizsgálatok: ivóvízben található patogén hatása az immunrendszerre. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 2008. július 2-3.

Plutzer J, Török A. Giardia duodenalis előfordulása ivó-és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre-a vízgyűjtő védelmének jelentősége. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Vándorgyűlése, Miskolc, 2008. július 2-4.

Plutzer J, Török A, Kucsera I, Szénási Z, Farkas K, Karanis P. Giardia duodenalis epidemiológiai felmérés két magyarországi településen. Fiatal Higiénikusok Fóruma IV. Győr, 2008. május 29-31.

Plutzer J. Giardia és Cryptosporidium mikroszkópos és molekuláris kimutatása és az SSUrRNS, gdh génjeik szekvencia analízise hazai felszíni, nyers- és szennyvizekben valamint Giardia epidemiológiai felmérés két magyarországi településen. OKI, Nagytanterem, 2008. 02. 19.

Török A, Plutzer J. Parti szűrésű kutak mikroszkópos biológiai értékelése. A Magyar Hidrológiai Társaság, Vízmikrobiológiai szakosztály évközi rendezvénye, Budapest,  MHT székház, 2008. 05. 27.

Török A, Plutzer J, Farkas K: Molekuláris és epidemiológiai tanulmányok az újonnan ivóvízben megjelenő patogén mikróbák által okozott egészségkárosító hatás becslésére  OKI referáló, Nagytanterem, 2008.05.20.

Idegen nyelvű tudományos előadások 2008-ban

Farkas K, Törökné A, Domokos K, Varró M, Plutzer J. Seroepidemiology of cryptosporidiosis in inhabitants of Füzér and Mátrafüred in Hungary. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24.

Plutzer J, Karanis P, Domokos K, Törökné A, Márialigeti K. Detection and characterisation of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24.

Plutzer J, Törökné A. Evaluation of the ARAD microfibre filter for regulatory monitoring of Giardia and Cryptosporidium in drinking water-Preliminary results (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, Sitges, 2008. október 16-17.

Plutzer J, Törökné A., Szénási Z., Kucsera I., Farkas K., Karanis P. Molecular and epidemiological study on human health impacts from Giardia duodenalis in drinking water in Hungary. Xth EUROPEAN MULTICOLLOQUIUM OF PARASITOLOGY, Paris, augusztus 24-29.

Török A. Microscopical indicators used for warning of contamination in drinking water (two case studies of outbreaks). EPA Symposium on ground water-borne infectious disease, etiologic agents and indicators, Washington, 2008. december 2-4.

Török A. Application of Thamnotoxkit and Rapidtoxkit microbiotests for detection and monitoring of cyanobacterial toxins. Microbiotest Inc. Workshop., 2008. szeptember 17-21.

Törökné A, Plutzer J, Farkas K, Vasdinyei R. Alternative indicators can be used to estimate the risk of pathogen microorganisms in drinking water supply. (HEALTHY-WATER) EU- Project meeting, OKI, Budapest, 2008. április 24.

Magyar nyelvű tudományos közlemények 2008-ban
Farkas K, Török A, ,Domokos K, Varró M, Plutzer J. (2008) Szeroepidemológiai vizsgálatok: ivóvízben található patogén hatása az immunrendszerre. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlésének kiadványa.

Plutzer J, Törökné A. (2008) Giardia duodenalis előfordulása ivó-és felszíni vizeinkben valamint annak lehetséges hatása az emberi egészségre - a vízgyűjtő védelmének jelentősége. Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlésének kiadványa.

Idegen nyelvű tudományos közlemények 2008-ban
Burenbaatar B, Bakheit MA, Plutzer J, Suzuki N, Igarashi I, Ongerth J,  Karanis  P. (2008) Prevalence and genotyping of Cryptosporidium species from farm animals in Mongolia. Parasitol. Res. 102, 901-905. IF:1.473 (2008)

Halim NA, Plutzer J, Bakheit MA, Karanis P. (2008) First report of Cryptosporidium deer-like genotype in Malaysian cattle. Vet. Parasitol. 152, 325-329. IF: 2.039 (2008)

Plutzer J, Karanis P,  Domokos KTörökné A,  Márialigeti K. (2008) Detection and characterization of Giardia and Cryptosporidium in Hungarian raw, surface and sewage water samples by IFT, PCR and sequence analysis of the SSUrRNA and GDH genes. Int. J. Hyg. Env. Health 211, 524-533. IF: 2.158 (2008)

MUNKATÁRSAK:

Név Munkakör Épület(emelet) szobaszám Fővonali hívószám Mellék
dr. Török Tamás Pálné dr. oszt. vez. környezetvédelmi szakbiológus A ép. II.em. 15 476-1207 1207
dr. Vasdinyei Rita mikrobiológus A ép. II.em.10 476-1401 1401
Farkas Katalin molekuláris biológus A ép. II.em.13. 476-1200 1200
Törő Károly biológus A ép. II.em.10 476-1200 1200
Balázs Mária biomérnök A ép. II.em.13. 476-1200 1200
Kis Sándorné asszisztens A ép. II.em.14. 476-1100 2328
Boros Zsigmondné laboráns A ép. II.em.14 476-1100 2328

 

SZOLGÁLTATÁSOK:

Ivóvíz, felszíni víz, szennyvíz mikroszkópos vizsgálata
MSZ 448-36:1985 Ivóvízvizsgálat. Mikroszkopikus biológiai vizsgálat
MSZ 12749:1993 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés
MSZ 12756:1998 Felszíni vizek szaprobitásának meghatározása
MSZ 260-24:1987 Szennyvizek vizsgálata. Mikroszkopikus biológiai vizsgálat
EPA 821-R-99-006 (1999) Method 1623 Cryptosporidium and Giardia in Water by Filtration/IMS/FA

Hulladékok ökotoxikológiai vizsgálata
MSZ 21976-18:1993 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Daphniateszt
MSZ 21978-13:1985 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Daphniateszt
MSZ 21976-17:1993 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Csíranövényteszt
MSZ 21978-8:1985 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Csíranövényteszt
MSZ 21978-3:1986 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Halteszt
MSZ 21978-2:1986 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Algateszt
MSZ 20359:2003 Környezetvédelmi ökotoxicitásvizsgálatok Thamnocephalus platyurusszal
Üledékek ökotoxikológiai vizsgálata Heterocypris incongruens tesztszervezettel

Víztoxikológiai vizsgálatok
MSZ 22902-1:1989 Víztoxikológiai vizsgálatok. Általános előírások
MSZ 22902-3:1990 Víztoxikológiai vizsgálatok. Statikus halteszt
MSZ EN ISO 6341:1998 Vízminőség. A mobilitásgátlás meghatározása Daphnia magna Strauson (Cladocera, Crustacea). Akut toxicitási teszt
MSZ EN ISO 8692:2005 Vízminőség. Édesvízi alga növekedésgátlási tesztje egysejtű zöldalgafajokkal.
MSZ 22902-4:1990 Víztoxikológai vizsgálatok. Csíranövényteszt
MSZ 22902-7:1982 Víztoxikológiai vizsgálatok. Szennyvizek és befogadók minősítése

Kémiai anyagok toxikológiai vizsgálata
MSZ EN ISO 7346-1:2000 Vízminőség. Az édesvízi halakra veszélyes anyagok akut halálos mérgező hatásának meghatározása Brachydanio rerio Hamilton-Buchanan (Telelostei, Cyprinidae) felhasználásával. 1. rész: Statikus módszer
OECD TG 203/1992 Fish, Acute Toxicity Test
OECD TG 201/1984 Alga, Growth Inhibition Test
OECD TG 202/2004 Daphnia sp., Acute Immobilisation Test
OECD TG 211/1998 Daphnia magna Reproduction Test
MSZ EN ISO 10707:2000  Vízminőség. Szerves vegyületek "teljes" aerob biológiai lebonthatóságának meghatározása vizes közegben. Meghatározás a biokémiai oxigénigény megállapítása alapján (zárt palackos teszt) (ISO 10707:1994)
Cianobaktérium toxinok vizsgálata
ISO20179:2005, HBE-03:2003 Cianobaktérium toxinok (microcystin és cylindrospermopsin) mérése HPLC-vel

Friss publikációk
ANNA PALDY AND JANOS BOBVOS
Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2014; 20(1-2):51-67
Archív publikációink
Szakmai Kapcsolatok
Kiemelt Feladataink
Projektek
Válassza ki a fenti lenyíló menübol a projektet, melyre kiváncsi!
Korábbi honlapunk
Korábbi honlapunk a www.oki.antsz.hu címen érhető el!