GLP
Tel.: +36 1 476 1100
Fax.: +36 1 476 1390
Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.
Levélcím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Talajhigiénés Osztály
AZ OSZTÁLY ALAPFELADATAI

Az osztály vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai szempontból. Értékeli a talajszennyezettség humán kockázati tényezőit és környezet-egészségügyi hatását. Talajhigiénés kutatással, jogszabályok megalapozásával, szabványok kidolgozásával, szakvéleményezés­sel és oktatással foglalkozik. A hulladék­minősítést megalapozó, teljes körű kémiai, mikrobiológiai és öko­toxikológiai vizsgálatokat végez, szakvéleményezést, szaktanácsadást folytat. Részt vesznek a nemzetközi szabványosítási testületek talaj minőségi és hulladék minősítési munkájában.

AZ OSZTÁLY TÖRTÉNETE

A talaj szennyezésével és a hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatokkal a Településegészségügyi csoporton belül 1950-től az Egészségügyi műszaki, majd 1972-1976. között a Talajhigiénés és egészségügyi mérnöki, 1976-1983. között pedig az Egészségügyi mérnöki osztály, illetve az osztályok keretében erre a célra létesített Talajhigiénés laboratórium foglalkozott. Az önálló Talajhigiénés osztály 1984-ben létesült.

Az 1950-es évek elején a településeken keletkező, potenciálisan fertőző hulladék ártalmatlanítási lehetősége szinte kizárólagosan a talajon vagy a talajban történő elhelyezés volt, ami indokolta az okozott szennyezéssel foglalkozó kutatások és az ehhez kapcsolódó talajvizsgálatok megkezdését. 1953/1954-ben a települési szilárd hulladékok kezelésének széleskörű vizsgálatát kezdték meg és sor került az állati tetemek elhelyezési viszonyainak vizsgálatára. Tapasztalataik alapján, az állategészségügyi szervekkel közösen, javaslatot dolgoztak ki az állati tetemek kezelésének teljes folyamatára. A gépállomások közművesítése vetette fel a házi szennyvizek talajban történő elszikkasztásának kérdését. A külföldi és hazai tapasztalatok figyelembevételével dolgozták ki a szennyvízszikkasztás közegészségügyi irányelveit és normáit. Közegészségügyi szempontból ellenőrizték a városi hulladékkezelést és az új lakóépületek szemétledobó rendszereit (Fehér Gyula, Kereszty Alfréd, Horváth Amanda, Deák Zsuzsanna).

A szennyvízszikkasztás során fellépő talaj és talajvíz szennyezettség tanulmányozására oszlop modell kísérleteket kezdtek meg, amelyek különböző talajokon és különböző szennyvízterhelés mellett, több éven át folytak. A házi szemét, a fekália, a szennyvíziszap és az istállótrágya talaj és talajvíz szennyező hatásának tanulmányozására, természetes körülmények között modellkísérletet végeztek. A házi szemétnél a szennyezés lassabban fejlődött ki, de hosszú időn át érvényesült. A fekália és a szennyvíziszap bakteriológiai szennyező hatása a talajban és a talajvízben is rövid időn belül jelentkezett, de néhány hónap alatt jelentősen csökkent. A kísérletek egyértelműen igazolták, hogy szilárd szerves hulladékok elhelyezése esetén 1 m vastag talajréteg a talajvíz védelmére nem elegendő (Fehér Gyula, Kereszty Alfréd, Horváth Amanda, Gregács Margit, Ormay László, Deák Zsuzsanna).

1966-ban a toxikus anyagokat tartalmazó hulladékokkal és a mezőgazdasági kemikáliákkal összefüggésben kezdték meg a toxikus komponensek vizsgálatát, a különféle (higany, arzén, kadmium, króm, nikkel, réz, cianidok, lindán, PAH) vegyületek meghatározási eljárásainak kidolgozását, amelyek később szabványként kerültek bevezetésre (Horváth Amanda, Czeglédy Jankó Géza, Cieleszky Vilmos).

1970-ben került előtérbe a kórházakban keletkező egészségügyi veszélyes hulladékok kezelésének kérdése. 1985/1986-ban, a KÖJÁL-ok bevonásával, egységes kérdőív alkalmazásával felmérték a kórházakban keletkező hulladékok mennyiségét, amelyet a PHARE program keretében 1995/1996-ban megismételtek. 1997-ben az összeállított útmutatóban foglalt követelmények figyelembevételével rendelet-tervezetet készítettek (Horváth Amanda, Szabó Zoltán, Farkas Hilda).

1974-ben - 9 személy krónikus arzénmérgezésével kapcsolatosan - Bugac-Alsómonostorról származó ásott kutak vizének arzénszennyezettségét mutatták ki. Ipari területeken is tanulmányozták a talaj arzén szennyezettséget. Megállapították, hogy a nehézfémeket emittáló üzemeknél az 1000 m-es védőtávolság a lakosság védelmére nem elegendő (Horváth Amanda, Szabó Zoltán).

1975-ben a talaj fekális szennyeződésének kimutatására dolgoztak ki alkalmas módszereket, amelyek alapján került sor a környezetvédelmi talajvizsgálatnál, a virágföldek és a szerves termésnövelő anyagok minőségellenőrzésénél, illetve a veszélyes hulladékok minősítését megalapozó vizsgálatoknál használt mikrobiológiai tesztek szabványosítására (Szabó Zoltán).

Az 1975-1978. közötti években különböző oldatokkal készített talajkivonatokban a fémkioldás hatékonyságát mérték. A hulladékkivonatok készítésének módszere a jelenleg is érvényes szabványban szerepel (Horváth Amanda, Köves Lászlóné, Szívós Klára).

Széleskörű kutatásokat folytattak a talajhigiénés normák megállapítására. Az első munkafázisban állapították meg a normát meghatározó kritériumot, vagyis azt a közeget, amelynél a legkisebb megengedhető koncentráció (limitáló tényező) adódik. A második munkafázisban természetes körülmények között, a "legrosszabb" feltételek mellett, a laboratóriumi vizsgálatokban kapott tájékoztató norma-értéket ellenőrizve, állapították meg több anyag (arzén, kadmium, króm, higany, ólom, benz[a]pirén, kőolaj) tényleges talajhigiénés normáit. A kombinált talajhigiénés normák kidolgozására irányuló vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy As-Pb-Cd együttes előfordulása esetén számítani kell az As és a Cd intenzívebb növényi felvételére. Ezért javasolták, hogy a talaj szennyezettségének elbírálásánál a különböző fémek koncentrációit együttesen vegyék figyelembe (Horváth Amanda, Farkas Hilda, Szabó Zoltán).

A toxikus elemek talajhigiénés normáinak megállapításához olyan talajmikro-biológiai teszt-rendszert dolgoztak ki, amely az egyes rendszertani (baktériumok, Streptomycesek, mikroszkópikus gombák) és fiziológiai csoportok (ammonifikáló, nitrifikáló és denitrifikáló baktériumok) vizsgálata mellett felöleli a mikroflóra en-zimatikus aktivitásának (TTC-dehidrogenáz, cellulózbontás és szén-dioxid produkció) tanulmányozását is (Szabó Zoltán, Offela Erzsébet, Éliás Krisztina).

A hulladékok és a szennyezett talaj káros hatásainak megítéléséhez Azotobacter agile és Pseudomonas fluorescens törzsek felhasználásával szabványosított gyorsteszteket dolgoztak ki és bevezették a Nematoda tesztet is (Vargha Béla, Szabó Zoltán).

Az olajos hulladékokkal és a szénhidrogénekkel szennyezett talaj biológiai ártalmatlanítási technológiáinak fejlesztéséhez a kevert mikroflóra alkalmazásával előzetes komposztálhatósági tesztet vezettek be (Szabó Zoltán, Éliás Krisztina, Barna Szilvia).

1978/1979-ben került sor a Metallochemia környezetében, a füstgázokkal a környezetbe kerülő és a talajra kiülepedve szennyezést okozó fémek vizsgálatára. 1994/1995-ben a szennyezési viszonyok változásának megismerése céljából a vizsgálatot megismételték. A kapott eredmények szerint a talaj fémtartalma az eltelt 15 év alatt lényegében nem változott, és a gyermekek veszélyeztetettsége a gyártól mért 1 km-es körzetben jelenleg is fennáll (Horváth Amanda, Köves Lászlóné, Szívós Klára, Bozsai Gábor, Bittó András, Farkas Hilda, Dura Gyula, Mahmoud Hasszanien).

1979-ben, a KÖJÁL-ok bevonásával kezdték meg az osztály által kidolgozott egységes kérdőív alkalmazásával az üzemekben keletkező ipari hulladékok mennyiségi és minőségi viszonyainak megismerését célzó felmérést. 1990-ig ezek az adatok szolgáltak bázisul a veszélyes hulladék kérdéshez.

1980-ban, a hazai és a külföldi tapasztalatokat figyelembevéve, az Országos Környezetvédelmi Hivatal felkérésére a veszélyes hulladékok kezelését szabályozó rendelet-tervezetet megalapozó tanulmányt állítottak össze, amelynek megállapításait az 1981-ben megjelent kormányrendelet is átvette (Horváth Amanda, Rudnai Péter). 1981/1982-ben a hulladékok minősítését megalapozó (fizikai és kémiai, öko-toxikológiai, toxikológiai, mutagenitási és fertőzőképességi) vizsgálati rendszer került kidolgozása, amely jogszabály formájában 1983-ban jelent meg. A kialakított vizsgálati rendszer megfelelősségét mutatja, hogy azt a veszélyes hulladékokra vonatkozó, korszerűsített 102/1996.(VII.12.) Korm. rendelet  is megerősítette, sőt, melléklete már az osztály által javasolt határértékeket is tartalmazza (Horváth Amanda, Szabó Zoltán, Schiefner Kálmán, Dura Gyula, Török Géza).

Az utóbbi években a talaj határérték kérdése hazánkban a jelentős számban előforduló szennyezett terület megtisztításával kapcsolatban újra napirendre került. A területek közegészségügyi értékelése, az előforduló igen nagyszámú szennyező anyag miatt, határértékek hiányában nem volt elvégezhető. Ezért a talaj kockázatbecslésére számítógépes modellt alkalmaznak, melynek segítségével, a megengedhető napi vagy heti bevitel, illetve a karcinogén kockázat szintjének rögzítésével, valamely anyag határértékének megállapításánál az irányadó talajkoncentrációk kiszámíthatók (Horváth Amanda, Szabó Zoltán, Farkas Hilda, Dura Gyula).

TEVÉKENYSÉG

  • Az osztály vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai szempontból. Értékeli a talajszennyezettség humán kockázati tényezőit és környezetegészségügyi hatását.
  • Talajhigiénés kutatások mellett foglalkoznak oktatással, jogszabályok megalapozásával, szabványok kidolgozásával, szakvéleményezéssel.
  • A hulladék­minősítést megalapozó, teljes körű kémiai, mikrobiológiai és öko­toxikológiai vizsgálatokat végeznek, szaktanácsadást folytatnak.
  • Részt vesznek a nemzetközi szabványosítási testületek talaj minőségi és hulladék minősítési munkájáiban.

MUNKATÁRSAK

Név Munkakör Épület(emelet) szobaszám Fővonali hívószám Mellék
dr. Szabó Zoltán főosztályvezető A ép. IV.em. 416. 476-1132 1132
Dr. Barna Szilvia laboratóriumi vezető A ép. I. em. 102. 476-1100 2331
Horváth Katalin laboratóriumi vegyész A ép. IV. em. 431. 476-1100 2181
Hofer Ádám biológus A ép. I. em. 105 b 476-1100 1205
Nagy Eszter vegyészmérnök A ép. I. em. 105 b 476-1342 1342
Schutzbachné Könyves Ágnes szakasszisztens A ép. IV.em. 410. 476-1100 2334
Fekete Zoltánné Karaba Mónika ügyintéző A ép. IV. em. 476-1100 2334
Schütz Ágnes asszisztens A ép. III. em. 318. 476-1213 1213
Tekes Orsolya asszisztens A ép. III. em. 318. 476-1213 1213
Kmentné Bathó Zsuzsanna vegyésztechnikus A ép. I. em. 105.b 476-1342 1342
Udvardi Zsuzsa vegyésztechnikus A ép. I. em. 410. 476-1100 2136
Garajszki Istvánné adminisztrátor A ép. I. em. 101. 215-4916 2927
Fejös Ferencné vegyésztechnikus A ép. IV.em. 410. 476-1100 2136
Vlasits Györgyné vegyésztechnikus A ép. IV. em. 412. 476-1100 2846
Kiss-Gajdos Dóra laboráns A ép. I. em. 101. 476-1100 2927

 

SZOLGÁLTATÁSOK

  • A talaj és hulladékok kémiai és mikrobiológiai vizsgálata, beleértve a talajjavító és komposzt anyagokat is.
  • Környezeti és humán egészségkárosító hatású anyagok toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatainak végzése.
Friss publikációk
ANNA PALDY AND JANOS BOBVOS
Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2014; 20(1-2):51-67
Archív publikációink
Szakmai Kapcsolatok
Kiemelt Feladataink
Projektek
Válassza ki a fenti lenyíló menübol a projektet, melyre kiváncsi!
Korábbi honlapunk
Korábbi honlapunk a www.oki.antsz.hu címen érhető el!