ALAPFELADAT
Az osztály a környezeti és a beltéri levegőminőség kérdéseivel foglalkozik. Közreműködik a környezeti levegőminőségi határértékek kimunkálásában és felülvizsgálatában, a szakterületet érintő jogszabályok előkészítésében, valamint a beltéri levegőminőség szabályozás kialakításában. A szakhatósági munkához (környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek stb.) kapcsolódva szakértői feladatokat lát el. Rendszeresen értékeli Budapest és 5 város (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) levegő-egészségügyi helyzetét, melyet a lakosság tájékoztatása céljából naponta közread az ÁNTSZ és az intézet honlapján. Célzott kutatási programok keretében végzi az epidemiológiai vizsgálatokhoz szükséges légszennyezettség méréseket a környezeti levegőben, egyéni és közösségi belső terekben. Az ÁNTSZ munkatársak számára konzultáció keretében szakmai megbeszélést folytat, egyetemek, főiskolák, szakközépiskolák részére gyakorlatokat, bemutatókat tart.
AZ OSZTÁLY TÖRTÉNETE
Magyarországon a harmincas évek elején, a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetben Dabis és munkatársai végeztek levegővizsgálatokat, Budapesten. Ez a fokozatosan önállóvá váló munkakör 1949-ben került át az OKI-ba, ahol, megalakult a Levegőkémiai, majd a Levegőegészségügyi osztály.
Ezidőben az oszály munkájában, akárcsak világszerte, a módszertani kérdések domináltak: a mintavételi és analitikai technikák kimunkálása folyt. A környezetvédelem gyakorlatilag ismeretlen, a levegő szennyezettsége az iparvidékeken katasztrófálisan nagy volt.
Vizsgálták néhány erősen szennyezett város, köztük Budapest levegőjét, valamint lakásklíma vizsgálatokat végeztek. Az első tervszerű munkát 1954-ben Tatabányán kezdték meg és az észak-dunántúli iparvidék szennyezett településein folytatták. Ebből a kutatásból készült az első hazai levegőhigiénés kandidátusi értekezés.
Több éven át (1956-60) világviszonylatban is az elsők között, a légszennyeződés mechanizmusát repülőgépes vizsgálatokkal kutatták Budapest, Miskolc, Pécs és az észak-dunántúli iparvidék felett. Hazai gyógy barlangjaink levegőjének összetételét is első ízben ismerhettük meg az elvégzett vizsgálatok alapján.
Kísérletek történtek a levegőszennyezettség egészségkárosító hatásainak kimutatására, erősen szennyezett településeken, és zárt terekben. Ezek a vizsgálatok ráirányították a figyelmet a levegőhigiéne jelentőségére, mely ezidőtájt nem volt közismert.
A nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján módszer-gyűjteményt készítettek. Mintavevő készülékeket konstruáltak, elkészítették az első folyamatos üzemű kén-dioxid mérő monitort. Közben tovább folytatták legszennyezettebb vidéki városainkban a kampányszerű levegőszennyezettség vizsgálatokat. Elkészítették az első levegőszennyezettségi térképeket a fővárosról.
A karcinogén légszennyező anyagok vizsgálata világviszonylatban is elsők között, már 1963-ban megkezdődött. Azóta az osztályon 7000 mintát vizsgáltak meg polioaromás szénhidrogén tartalomra. Kidolgozták a korszerű analitikai módszereket, melyekkel ma már 17 féle PAH határozható meg kvantitatíve. Meghatározták a benz-a-pirén karcinogén kockázatát a lakosságra nézve.
Hazánkban a szervezett levegőtisztaság-védelmi tevékenyég az 1970-es évektől datálható. Megjelentek azok a jogszabályok, melyek az osztály munkáját is meghatározták. 31 levegőszennyező anyagra határértéket állapítottak meg, az osztály közreműködésével. Az osztály munkatársainak tollából, szerkesztésében, és társszerzőségével megjelentek az első alapvető szakkönyvek, tankönyvek, főiskolai jegyzetek. Az Egészségügyi Főiskolán, az orvostovábbképzésben, a BME mérnöktovábbképzésében az osztály munkatársai kezdték meg a levegőhigiéne oktatását.
Ezekben az években világszerte előtérbe került a növekvő levegőszennyezettség problémája. Egységes elvek alapján müködő mérőhálózat csak Angliában volt. 1972-ben az osztály megkezdte az Országos Immisszió-mérő Hálózat megszervezését, mely a megyei KÖJÁL-okra épült. Saját tervezésű és hazai gyártású automatikus mintavevő készüléket fejlesztettek ki, melyből ezernél többet adtak el a gyártók. A Központi Levegőtisztaság-védelmi alap segítségével ezekkel a műszerekkel látták el a KÖJÁL-okat. A mérőhálózat számára egységes módszereket adtak ki, egységes vegyszerellátást biztosítottak, megállapították az adatszolgáltatás rendjét és kiadták a mérőhálózat működési szabályzatát. 3-3 megyére kiterjedő hatáskörrel többlet-műszerfelszereléssel ellátott Regionális Immisszió-vizsgáló Állomásokat szerveztek (RIV). 1974-ben 26 településen, 428 mérőponton kezdte meg müködését az akkor világviszonylatban is korszerű rendszer.
A mérési módszerek korszerűsödése szükségessé tette, hogy elsőként a fővárosban egy 8 állomásból álló on line mérőrendszert telepítsenek. 1993-tól megkezdődött az országos mérőhálózat korszerűsitése is a PHARE program keretében. A mérőhálózat az ANTSZ intézetek közreműködésével és az Osztály irányításával 2001 végéig működött, majd azt egy kormányhatározat alapján átvette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A légszennyezettség adatokat a levegő környezet-egészségügyi elemzésénél használják fel.
A levegőhigiénével kapcsolatos szabványosításnak az osztály kezdettől fogva bázisa volt.
Az osztály munkatársai 1973 óta folyamatosan részt vettek és jelenleg is aktív részesei a levegőminőségi határértékek megállapításában és felülvizsgálatában.
TEVÉKENYSÉG
2007.január 1.-től az osztály az Intézet alaptevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el:
Minőségbiztosítással kapcsolatos információk
Az Intézet Környezetegészségügyi Főosztálya -melynek keretében működik a Levegőhigiénés Osztály is- 1999 óta a mindenkori korszerű követelményeknek megfelelő magas színvonalú minőségírányítási rendszert valósít meg, a vizsgálatokat igénylő szerveknek és ügyfeleknek nyújtott vizsgálati szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása érdekében. A rendszer működéséhez szükséges személyi, tárgyi, környezeti feltételeket folyamatosan biztosítja és ellenőrzi. Az akkreditált státusz fenntartását a Nemzeti Akkreditáló Testület felügyeli.
A Főosztály Levegőhigiénés Osztályán a szakterületen járatos minőségügyi felelős - Dr. Beregszászi Tímea - biztosítja a rendszer folyamatos működését és napra készen tárolja az egyes minőségügyi dokumentumokat.
A Levegőhigiénés Osztály az alábbi vizsgálati tevékenységi körökre - a NAT 1-1070/2003 számon - akkreditált:
A szervezeti változás miatt szükséges az akkreditált státusz megújítása, amely jelenleg folyamatban van. Akkreditált vizsgálatok Manuális vizsgálatok:
Folyamatos mérések:
Nem akkreditált vizsgálatok:
Tudományos tevékenység
Az osztály jelenleg az alábbi tudományos programban vesz részt:
Indoor Air Quality in European Schools, Preventing and Reducing respiratory deseases (SEARCH)
Konzorciumvezető: Csobod Éva, Regionális környezetvédelmi Központ Magyar Iroda
Intézeti témafelelős: Dr Rudnai Péter, Vaskövi Béláné dr
A Levegőhigiénés Osztály feladata a programban résztvevő országok számára egységes szempontok szerint összeállított légszennyezettség vizsgálati program megtervezése, előkészítése, szakmai koordinálása, a hazai program kivitelezése, a külföldi nitrogén-dioxid minták elemzése, a hazai és a nemzetközi eredmények értékelése volt.
A résztvevő országok képviselővel folyamatos konzultációs kapcsolat útján és több munkaértekezleten adtak tájékoztatást, továbblépzést.
A hazai területi munka 2007. novemberben kezdődiött és 2008.februárban fejeződött be.
A levegőkörnyezet és az emberi tevékenység
NKFP-3 A/089/2004
Konzorciumvezető: Dr Czitrovszky Aladár, MTA Szilárdtestfizikai Kutató Intézet
Intézeti témafelelős: Dr Rudnai Péter
Magyarország kiválasztott településein (Dorog, Győr, Veszprém) mérték a környezeti levegő szálló por 10 és 2,5 µm alatti frakciójának szennyezettségét.
Egyéb közérdeklődésre számot tartó adatok, információk
Publikációk, oktatás
Az osztály munkatársai több, mint 200 tudományos és ismeretterjesztő közleményt publikáltak, hazai és nemzetközi folyóiratokban. Tizenkét szakköny, tankönyv, lexikon megírásában, szerkesztésében vettek részt szerzőként, társszerzőként. Számos doktori disszertáció és főiskolai szakdolgozat elkészítésében nyújtottak segítséget.
A munkatársak előadóként és gyakorlatvezetőként rendszeresen részt vesznek a higiénikus orvos- és a tisztiorvos képzésben, valamint a környezet-egészségügyi témájú továbbképzésekben.
A Levegőhigiénés osztály jelentősebb publikációi az utóbbi 10 évben
Kertész Magdolna: A szabad levegő ólomszennyezettsége Magyarországon. (A tudmánytól a tényekig - jelentés a tényekről. Szerk.Füzesi Zsuzsanna, Barry S. Levy, Charles Levenstein) Pécs, Fact Alapítvány, 1996. 76-88 p.
Kertész Magdolna, Várkonyi Tibor, Bácskai Györgyné, Bánházi Antal, László Béla, Vaskövi Béláné: Országos helyzetkép a levegőminőség (immisszió) alakulásáról a mérőhálózati adatok elemzése alapján. Egészségtudomány 40, 338-355 (1996)
Kertész Magdolna, Mayer Gábor, Bánházi Antal: Országos helyzetkép a levegő poliaromás szénhidrogén (PAH) szennyezettségéről. Egészségtudomány 41, 241-259 (1997)
Kertész Magdolna, Pintér Alán: Aluminium Industries as a Source of the Ambient Air Pollution with Carcinogenic Polycyclic Aromatic Hydrocarbons. Environm. Hlth.2. 44-47. 1997.
Várkonyi Tibor, Kertész Magdolna, Pintér Alán: Települési levegőminőség-mérő hálózatunk fejlesztési koncepciója. Egészségtudomány 41, 118-136 (1997)
Vaskövi Béláné, Farkasné Györgyös Erzsébet, Bozó László, Várkonyi Tibor, Kertész Magdolna, Pintér Alán: Tatabánya levegőszennyezettségének vizsgálata az Országos Immisszió-mérő Hálózat fejlesztési koncepciója alapján Egészségtudomány 42, 102-115 (1998)
É.Vaskövi, P.Rudnai, E.Györgyös, L.Jerszi, E.Kelemen, K.Meliefste, D.Houthuijs: Assessment of fine particle pollution in Hungary
Epidemiology Vol 9 No 4 July 1998
Vaskövi Béláné: Célzott levegőminőség mérések a jugoszláv háborús események kockázatának b ecsléséhez. Tisztiorvos 1999. szeptember15-18
Várkonyi T., Kertész M.: 25 éves az Országos Immisszió-mérő Hálózat.- Múlt, jelen és jövő.
Egészségtudomány 43, 320-328 (1999)
Vaskövi Béláné: Környezeti levegőminőség.
In: Környezeti toxikológia (Szerk. Pintér A.) Kiadó PHARE projekt keretében az Egészségügyi Minisztérium - Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete, 2001. Budapest, 11-45. oldal
Kertész M., Vaskövi Béláné, László B., Merétei T.: A hazai ólom-immisszió alakulása összefüggésben a forgalmazott üzemanyagok ólomtartalmának csökkentésével
Egészségtudomány 45, 328-343 (2001)
A légszennyezés környezeti hatásainak elemzése - elméleti háttér (Szerk.: Flachner Zsuzsanna, Németh Tamás, Tóth Róbert) Vaskövi Béláné: A települések levegőminőségének alakulása Magyarországon 1980-2000 között.
Készült a MTA-KöM együttműködésében "A légszennyezés környezeti hatásainak közgazdasági értékelése" c. kutatási téma keretében Kiadó MTA TAKI (2002.), p. 134-152)
Beregszászi Tímea, Vaskövi Béláné: A monitorállomások adatainak felhasználhatósága a lakossági expozíció meghatározásánál MHT, Siófok, 2003.09.30-10.02 . (Kongresszusi összefoglaló)
Vaskövi Béláné, Beregszászi Tímea, Kárpáti Zoltán, Kisfalvi Árpád, Nádor Gizella, Vámos Adrienn, László Béla, Málnási Tibor, Páldy Anna: A légszennyezettség okozta lakossági expozíció becslése a WHO indikátorok alapján MHT., Siófok, 2003 .09.30-10.02. (Kongresszusi összefoglaló)
Vaskövi Béláné Környezetegészségügyi Felügyelőképzés jegyzet OKK, 2003.
Levegőhigiéne c. fejezet:Harmonizált szabályozás a levegőminőség területén; EU irányelvek, hazai jogszabályok
Vaskövi Éva: Settlement air quality trends over the past decade
Environmental Health in Hungary. Edited by: Zsuzsanna Jakab Fourth Ministerial Conference on Environment and Health, Budapest, 2004. p. 39-41., p. 43-44.
Vaskövi Béláné dr A porszennyezettség alakulása, a jogszabályi változásokat követő mérési stratégia kialakítása az új mérési módszerek és mérőműszerek alkalmazásának figyelembe vételével. Tanulmány. Készült a KvVM megbízásából. 2004.junius Peter Rudnai, Eva Vaskövi, Miklós Náray, János Varró Mihály, Zoltán Virágh, Mária Endrődy, Tímea Beregszászi, Annamária Mácsik, Eszter Szabó. Epidemiology Vol. 15, Number 4, July 2004
Vaskövi É., Hangyáné Szalkai M. :Indikátorok alkalmazása a légszennyezettség környezetegészségügyi értékelésében MHT VIII.Nemzeti Kongresszusa, Siófok, 2005. október 4-6.
Beregszászi T., Páldy A., Hangyáné Szalkai M., Bobvos J., Vámos A.: A légszennyezettség környezetegészségügyi értékelése Budapesten és néhány vidéki városban a 2002. évi adatok alapján MHT VIII.Nemzeti Kongresszusa, Siófok, 2005. október 4-6.
Hangyáné Szalkai M.: Légszennyezettség ellenőrzése dohányzóhelyek környezetében
MHT VIII.Nemzeti Kongresszusa, Siófok, 2005. október 4-6.
Hangyáné Szalkai M.: Air pollution control of the smoking places
ISEE05 Nemzetközi Kongresszus, Budapest, 2005. június 9.-11.8p (poszter)
É Vaskövi, T Beregszászi, M Endrődy, M Csík, G Kovács, G Török: Indoor air quality assessment on tube platform ISEE05 Nemzetközi Kongresszus, Budapest, 2005. június 9.-11. (poszter)
T. Beregszászi., A. Páldy: A légszennyezettség környezet-egészségügyi értékelése Budapesten és néhány városban, Egészségtudomány (49) 3. 162-177. 2005.
Anna Páldy, János Bobvos, Éva Vaskövi (2006) Health effects of Particulate matter, Piestany
The 6th Meeting of the INTERREG IIIB Project TAQI
Május 2-3.
Éva Vaskövi, Tímea Beregszászi (2006). Area representativeness of ambient air monitoring stations
The 6th International Symposium on Advanced Environmental Monitoring, Heidelberg
Június 27-30.
b./ Előadások hazai rendezvényeken
Dr. Beregszászi Tímea, Vaskövi Béláné dr., Endrődy Mária (2006). Hol kerékpározzunk Budapesten? Siófok
Magyar Higiénikusok Társasága IX. Nemzeti Kongresszus
Október 3-5.
Vaskövi Éva, Beregszászi Tímea, Hangyáné Szalkai Márta, Rudnai Péter, Bihari Ágnes, Kakucs Réka, Mellenné Simon Márta, Nagyné Zentai Éva, Végh Erzsébet, Bognár Csaba (2006). A környezeti levegő szennyezettség hatása a beltéri levegőminőségre
Magyar Higiénikusok Társasága IX. Nemzeti Kongresszus
Október 3-5.
Endrődy Mária, Vaskövi Béláné (2006). A nitrogén-dioxid szennyezettség eloszlása az M5 autópálya fővárosi szakaszának környezetében
Magyar Higiénikusok Társasága IX. Nemzeti Kongresszus
Október 3-5.
Hangyáné Szalaki Márta, Vaskövi Béláné (2006) A légszennyezettsége és az időjárás kapcsolata Budapesten, Siófok
Magyar Higiénikusok Társasága IX. Nemzeti Kongresszus
Október 3-5.
Vaskövi Éva, Beregszászi Tímea, Hangyáné Szalkai Márta, Rudnai Péter, Bihari Ágnes, Kakucs Réka, Mellenné Simon Márta, Nagyné Zentai Éva, Végh Erzsébet (2006)
Budapesti oktatási intézmények környezeti és beltéri levegőminőségének felmérése A gyermek és ifjúság-egészségügyi aktuális kérdései c. munkaértekezlet, Budapest
OTH Környezetegészségügyi Főosztály
Május 17-18.
Márta Hangyáné Szalkai(2006) Air pollution control of the smoking places
Forum V Chemical Safety for Sustainable Development IFCS
Szeptember 25-29
Endrődy M, Beregszászi T, Vaskövi É, Náray M, Berlinger B, Rudnai P.(2006) a szálló por (PM10) szennyezettség szintje és kémiai összetétele városi és vidéki környezetben, Budapest
OKK-OKI tudományos ülés
December 12.
Vaskövi Éva, Hangyáné Szalkai Márta (2006) Budapest levegőminőségének környezet-egészségügyi értékelése
TOX 2006 Magyar Toxikológusok Társasága, Galyatető
Október 4-6.
MUNKATÁRSAK
| Név | Munkakör | Épület (emelet) szobaszám | Fővonali hívószám | Mellék |
| Vaskövi Béláné dr. | osztályvezető | A ép.fsz. ov. sz. | 476-1341 | 1341 |
| dr. Beregszászi Timea Ildikó | vegyész | A ép.alagsor 31. | 476-1100 | 2142 |
| Hangyáné Szalkai Márta | meteorológus (matematika szakos tanár) | A ép.II.em. 208. | 476-1252 | 1252 |
| Endrődy Mária | analitikus, (matematika-kémia szakos tanár) | A ép.alagsor 33. | 476-1100 | 2821 |
| dr. Anda Erzsébet | biológus | A ép.alagsor 33. | 476-1100 | 2812 |
| Mezőffy Lajos Attiláné | adminisztrátor, tanár | A ép.fsz. ov. sz. | 476-1174 | 1174 |
| Udvardy Orsolya | analitikus | A ép.alagsor 33. | 476-1100 | 2821 |
| Sebesi Imréné | asszisztens, vegyésztechnikus | A ép.alagsor 40. | 476-1100 | 2251 |
| Lökös Ferenc | asszisztens | A ép.alagsor 40. | 476-1100 | 2251 |
SZOLGÁLTATÁSOK
Minőségbiztosítással kapcsolatos információk
Az Intézet Környezetegészségügyi Főosztálya -melynek keretében működik a Levegőhigiénés Osztály is- 1999 óta a mindenkori korszerű követelményeknek megfelelő magas színvonalú minőségírányítási rendszert valósít meg, a vizsgálatokat igénylő szerveknek és ügyfeleknek nyújtott vizsgálati szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása érdekében. A rendszer működéséhez szükséges személyi, tárgyi, környezeti feltételeket folyamatosan biztosítja és ellenőrzi. Az akkreditált státusz fenntartását a Nemzeti Akkreditáló Testület felügyeli.
Az Intézet Környezetegészségügyi Főosztálya 1999 óta a mindenkori korszerű követelményeknek megfelelő magas A Főosztály Levegőhigiénés Osztályán a szakterületen járatos minőségügyi felelős - Dr. Beregszászi Tímea - biztosítja a rendszer folyamatos működését és napra készen tárolja az egyes minőségügyi dokumentumokat.
A Levegőhigiénés Osztály az alábbi vizsgálati tevékenységi körökre - a NAT 1-1070/2003 számon - akkreditált:
A szervezeti változás miatt szükséges az akkreditált státusz megújítása, amely jelenleg folyamatban van.
Akkreditált vizsgálatok
Manuális vizsgálatok:
Folyamatos mérések:
Nem akkreditált vizsgálatok: