GLP
Tel.: +36 1 476 1100
Fax.: +36 1 476 1390
Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.
Levélcím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Budapest aktuális levegőegészségügyi helyzetének értékelése
AZ OSZTÁLY ALAPFELADATAI

Az osztály a környezet-epidemiológia (azaz a különböző környezeti tényezők egészségre kifejtett hatásainak epidemiológiai vizsgálata és értékelése), az épített környezet higiénés kérdései és a környezet-egészségügyi hatásvizsgálatok területén fejti ki tevékenységét. Feladatát a fenti témakörökbe tartozó szakvéleményezés és szakértői tevékenység, módszertani fejlesztés és irányítás, tudományos kutatómunka és oktatás jelenti.

AZ OSZTÁLY TÖRTÉNETE

Környezetegészségügyi hatásvizsgálati főosztály

Környezetepidemiológiai osztály

Oszt.vez: Dr. Rudnai Péter

A Környezet-epidemiológiai osztály és jogelődjei szervezeti felépítése és feladatai az évtizedek során jelentősen módosultak. Az osztály megnevezésének változását és vezetőinek felsorolását az alábbi táblázat szemlélteti:

Megnevezés Az osztály vezetője
Egészségügyi Mérnöki Alosztály (1936-42) Vass Elemér (1936-42)
Egészségügyi Mérnöki Osztály (1942-52) Vass Elemér (1942-45)
Kereszti Alfréd (1945-46)
Fehér Gyula (1946-52)
Egészségügyi Műszaki Osztály (1952-72) Fehér Gyula (1952-72)
Egészségügyi Mérnöki Osztály (1972-84) Fehér Gyula (1972-75)
Dr. Berky Lajos (1975-78)
Dr. Rudnai Péter (1978-84)
Településhigiénés osztály (1984 - 2005 ) Dr. Rudnai Péter (1984 - 1997)
Dr. Virágh Zoltán (1998-2005)
Dr. Rudnai Péter (2005)
Környezet-epidemiológiai osztály (2006- ) Dr. Rudnai Péter (2006- )

Az osztály fennállása óta folytatott egymással szorosan összefüggő, és egyre bővülő- tevékenységeket a közegészségügy alábbi szakterületein fejtette ki:

  • Egészségügyi mérnöki tevékenység (1936 - )
  • Talajhigiéne, hulladék kezelés és -elhelyezés (1984-ig)
  • Környezeti zaj (1959-2002)
  • Környezetepidemiológia (1978- )

Egészségügyi mérnöki tevékenység

Az előbb a Vízügyi osztály keretében alosztályként működő, majd később önállóvá vált Egészségügyi Mérnöki Osztály fő feladata kezdetben a falusi közkutak, egészségházak és egyéb egészségügyi intézmények (szülőotthonok, anya- és csecsemővédő intézetek, napköziotthonos óvodák, bölcsődék stb.) tervezése és a kivitelezés szervezése, irányítása volt. Egészségház és közkút típustervek kidolgozásával, iskolafürdők létesítésével, árnyékszék típustervek elkészítésével és egyéb gyakorlati műszaki tevékenységgel jelentősen hozzájárultak a falusi higiénés viszonyok gyökeres átalakításához.

1949-től az építkezési feladatokat állami tervező irodák és beruházó szervek vették át, így az osztály a hazai településegészségügyi problémák szélesebb körének elvi kérdéseivel és kutatásával is tudott foglalkozni. Az első 5 éves terv nagy építkezései miatt előtérbe került a település-tervezés és -rendezés, valamint a felvonulási területek településegészségügyi követelményeinek és a lakás típustervek egészségügyi követelményeinek kidolgozása.

A 60-as években indult nagyarányú lakásépítési programok szükségessé tették a lakásvizsgálatok kiszélesítését a műszaki paramétereken túl, előbb -a Levegőhigiénés Osztállyal együttműködve- a belsőtéri levegő minőségének vizsgálatával, majd a bentlakók egészségi állapotának felmérésével is.

Az osztály gyakorlati tevékenységének -mind volumenében, mind szakmai jelentőségében- igen fontos része volt és maradt napjainkig a közegészségügyi hatósági tevékenység szakmai hátterének biztosítása, a minisztériumok és más országos hatáskörű szervek részére készített szakvélemények kidolgozása és a közegészségügyi szempontok gyakorlati érvényre juttatása különféle szakmai bizottságokban történő részvétel segítségével.

Egészségügyi mérnöki területen hosszabb ideig az osztályon dolgozott: Vass Elemér (1936 - 45), Kereszti Alfréd (1936-46 és 1956 -73 , Fehér Gyula (1936 -1975), Ábrahám István (1975-83), Selmeczy Hubertné (1984 -2002)

Talajhigiéne, hulladék kezelés és -elhelyezés ld. az 1984-től önálló osztályként működő Talajhigiénés osztály összeállítását.

Környezeti zaj

Az 1950-es évek végén Czabalay László vezetésével kezdtek zajvizsgálatokkal foglalkozni. Az első kísérleti méréseket egy német műszerrel végezték, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékével közösen elkészítették az első magyar zajmérő műszert. Ez egyedi gyártmány volt, nem is készült több belőle.

1959-ben elkészítették Budapest első zajtérképét. A Főváros területén forgalmas utak mentén 335 mérési ponton 2-szer 10 perces zajmérést végeztek 5 másodpercenkénti leolvasásokkal. A hatvanas években közlekedési zajvizsgálatokat nemcsak utak mentén, hanem épületekben, lakásokban, kórházakban, iskolákban is végeztek. A zajvizsgálatokat kiterjesztették lakóépületekben, illetve lakóépületek környezetében működő üzemek környezeti zajára is.

1964-ben kapta az osztály - hazánkban az első - Brüel et Kjaer (BK) gyártmányú 2203 tipusú hangnyomásszintmérőt. Ez akkor a legkorszerűbb elemes, hordozható, oktávszűrővel is ellátott zajmérő műszer volt. A hatvanasas évek végén egy helyszíni zajmérések céljaira is alkalmas -ma is használható- elemes magnetofon, majd a hetvenes években egy BK terc/oktáv frekvenciaelemző és gyakoriságszámláló került beszerzésre. Ezzel az időben változó zajok mérésekor a fárasztó 5 másodpercenkénti leolvasás helyett műszer rögzítette és osztályozta a zajmérési adatokat akár 0,3 másodpercenként. 1977-82 között néhány újabb NDK műszer beszerzésére ill. a BK műszer felújítására került sor, ami már a digitális méréstechnika kezdetét jelentette. A labor méréstechnikájában a kilencvenes években megjelent számítógép, majd az 1997-ben kapott két új BK zajmérő és analizáló hozott minőségi változást.

Már kezdetektől fogva végeztek - a méréstechnika fejlődése miatt máig is tartó- a környezeti zaj mérési és értékelési eljárásaira vonatkozó kutatásokat. Számos itt kidolgozott eljárás került szabványosításra.

1968-ban végezték az első zajvizsgálatokat a Budapest-Ferihegyi Repülőtér környezetében. Már akkor javaslatot tettek zajvédelmi övezetek kialakítására, amit később továbbfejlesztettek. A közúti és vasúti zaj vizsgálata során összegyűlt rendkívül sok adat és tapasztalat birtokában a hetvenes évek közepén számítási módszert dolgoztak ki a közlekedési zaj előre becslésére. Azóta e módszert többször továbbfejlesztették.

A zaj szervezetre gyakorolt hatását is kutatták, részben más osztályokkal együttműködve. Állatkísérleteket végeztek (1975-85.), vizsgálták a zaj és a zene hatását az iskolásokra (1975-80.), a közlekedési zaj zavaró-terhelő hatását a lakosságra, 4.000-nél több ember kikérdezésével és zajmérésekkel (1975-80.), valamint a zenehallgatási szokások hatásait (1996-tól). Ezek is alapul szolgáltak a zajterhelési határértékek kidolgozásában, majd felülvizsgálatában.

Környezeti rezgésvizsgálatokat a hetvenes évek végétől, infrahang vizsgálatokat 1985-től kezdve végeztek. A kidolgozott vizsgálati módszereket szabványosították, a határérték javaslatok rendeletben jelentek meg.

A zajvédelmi szabályozás ma is működő rendszerét alapjaiban a hetvenes években dolgozta ki Czabalay László. Ez is szerepet játszott abban, hogy 1978 végén az akkor alakuló Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalba őt hívták meg a környezeti zaj- és rezgésvédelem irányítására. Utódjaként korábbi munkatársa, Hirka Ferenc vezette az osztály zaj laboratóriumát.

Nemzetközi együttműködések a hetvenes évek elejétől kezdődtek (ISO, WHO, KGST). A KGST együttműködéseknek (1972-90.) a térség szakembereinek és szakismereteinek összefogásában volt nagy jelentősége, a környezeti zaj és rezgés témakörében 1980-ig a koordináló szerepet is az OKI végezte.

A zajlaboratórium általában 3-4 fős volt. Hosszabb időn keresztül itt dolgozók:
Czabalay László, mérnök, laborvezető (1956-79.), Hirka Ferenc, fizikus, laborvezető (1973-77. és 1979-2002), Tóth György, mérnök (1986-2002), Andriska Ferenc, technikus (1950-1978.) Horányi Ernő, technikus, Gál Józsefné, technikus, Karánsebesy Miklós, műszerész (1975-2001), Neumann Miklós, üzemmérnök (1978-84.)
2002-ben a Laboratóriumot közvetlenül az Országos Közegészségügyi Központhoz csatolták.

Környezetepidemiológia

A környezet szennyezettségének nagymértékű növekedése és a környezetvédelmi gondolkodás világméretű előretörése Magyarországon is szükségessé tette a környezeti ártalmak és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggések epidemiológiai vizsgálatát.

Az 1978 óta folytatott környezetepidemiológiai vizsgálatok közül az első a bugac-alsómonostori lakosság ivóvíz eredetű fokozott arzénterhelése egészségügyi következményeinek feltárására irányult. A kis népességszám ellenére is szignifikáns összefüggést találtak az ivóvíz arzéntartalma és a bőrelváltozások gyakorisága között.

A 80-as évek közepe óta szerepel az osztály kutatási feladatai között a dél-alföldi magas arzéntartalmú ivóvíz egészségügyi hatásainak vizsgálata is, amelynek során 8 olyan Békés illetve Szolnok megyei településen, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladta a határérték kétszeresét, szignifikánsan nagyobb volt a spontán abortuszok és a halvaszületések gyakorisága, mint a hasonló körülmények között élő, de nem arzéntartalmú vízzel ellátott kontroll településeken. Az arzénmentesítési program eredményeként a 90-es évek első felében az ivóvíz javuló minősége a terhességek kimenetelének alakulásában is éreztette kedvező hatását.

A 80-as években több éven keresztül vizsgálták az alumíniumkohó és hőerőmű együttes környezetszennyező hatásának kitett ajkai -és a kontroll pápai- lakosság egészségi állapotát. Az eredményekből arra a következtetésre jutottak, hogy az ajkai gyermekek lényegesen gyakoribb légzőszervi morbiditása és szignifikánsan rosszabb légzésfunkciós eredményei, valamint a rosszindulatú daganatok és az ischémiás szívbetegség okozta halálozás -elsősorban a 20-39 évesek körében megfigyelt- nagyobb gyakorisága a környezeti ártalmak hatásával áll összefüggésben.

A továbbiakban több ipari szennyezőforrás által érintett település gyermek lakosságának egészségi állapotát vizsgálták. Dorogon szignifikáns összefüggést találtak a levegő kén-dioxid szennyezettségének és a gyermekek heveny légzőszervi morbiditásának alakulása között. Százhalombattán a kőolajfinomítóhoz közeli városrészben lakó gyermekek körében az allergiás jellegű légzőszervi megbetegedések gyakoriságának halmozódását észlelték. A néhány év múlva -Gödöllő és Közép-Csepel sziget bevonásával- megismételt vizsgálat viszont már az időközben végrehajtott környezetvédelmi intézkedések kedvező hatását is igazolták. Tatán az -elsősorban a kommunális fűtésből származó - kéndioxid-szennyezettség és a gyermekek heveny légzőszervi morbiditása között figyeltek meg összefüggést.

A Budapest XXII. kerületében éveken keresztül végzett mikroepidemiológiai vizsgálat során több olyan területet találtak, ahol bizonyos -a környezeti hatásokkal feltehetőleg összefüggő- daganatos betegségek okozta halálozás a vártnál szignifikánsan gyakrabban fordult elő.

Budapest XIV. kerületében nagyarányú, 2700 lakásra és több mint 7000 emberre kiterjedő lakás-epidemiológiai vizsgálatot végeztek, amelynek során a lakások mikroklímája illetve egyéb jellemzői és a bentlakók egészségi állapota között találtak lényeges összefüggéseket.

A mezőgazdaságban alkalmazott növényvédőszereknek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatását 3 nyírségi községben tanulmányozták és összefüggést találtak a peszticid expozíció és néhány betegség illetve egyes kromoszóma elváltozások gyakorisága között.

A közlekedési eredetű levegőszennyező anyagok légúti morbiditást növelő hatását több városban (Győr, Sopron, Vác) kimutatták. Itt kell megemlíteni az első jelentős nemzetközi (WHO) együttműködésben végzett epidemiológiai vizsgálatot is, amely a környezeti ólom expozíció gyermekekben kifejtett neurotoxikus hatásának kimutatására irányult. A részletes pszichometriai és laboratóriumi vizsgálatokkal, közel 300 budapesti, szolnoki és romhányi gyermeken végzett felmérés tapasztalatai azt mutatták, hogy az ólom terhelés egészségkárosító hatása elsősorban az intelligencia tesztek performális altesztjeiben volt nyilvánvaló, különösen a rossz szociális-kulturális háttérrel rendelkező gyermekek körében. Az ezt követő években több városban (Győr, Sopron, Vác, Tata, Budapest) végzett vér-ólom vizsgálatok eredményei jól tükrözték a benzin ólomtartalmának fokozatos mérséklésével elért környezeti ólom terhelés csökkenést. A megfigyelt hematológiai, elsősorban a vörösvérsejtképzés zavarára utaló laboratóriumi vizsgálati eredmények azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a környezeti ólom expozíció egészségkárosító hatása még a viszonylag alacsonyabb vér-ólom szintek mellett is kifejlődhet.

Egy nagy -14 európai munkacsoport által végzett- nemzetközi vizsgálatban, az Európai Közösség által támogatott ú.n. PEACE (Pollution Effects on Asthmatic Children in Europe) projektben megfigyelték, hogy a krónikus légúti betegségben szenvedő budapesti gyermekek légzésfunkciós teljesítménye szignifikáns mértékben romlott a levegő szennyezettség (elsősorban a por, a korom és a nitrogén-dioxid) átmeneti fokozódása következtében.

1995-97 között a 6 közép-európai országban folyó ú.n. CESAR (Central European Studies on Air pollution and Respiratory health) projektben 5 város (Dorog, Tata, Tatabánya, Eger és Cegléd) levegőszennyezettsége és az ott élő, mintegy 4200 általános iskolás gyermek egészségi állapota (légzőszervi panaszai, légzésfunkciós teljesítménye, immunológiai állapota) közötti összefüggéseket vizsgálták. A környezeti levegő szennyezettségén kívül több más tényező (dohányfüst, gáztűzhely használata kiegészítő fűtésre, nedves vagy penészes lakás, faforgácslemez bútor, rossz szociális helyzet stb.) szerepét valószínűsítették a légzőszervi panaszok gyakoriságának növekedésében.

A nemzetközi vizsgálatok alkalmával megszerzett tárgyi eszközök (légzésfunkciós készülékek, kilégzési csúcssebesség-mérő kéziműszerek, szoftverek stb.), valamint szervezési és minőségbiztosítási tapasztalatok alapján 1997 és 2003 között még további 24 városban és 7 megyében, összesen több,  15.000 általános iskolás gyermek körében végeztek hasonló vizsgálatokat, amelyek során jó áttekintést nyertek a légzőszervi panaszok és tünetek magyarországi előfordulásáról és néhány, azokkal összefüggésbe hozható lakókörnyezeti kockázati tényezőről. Mindezek megkoronázásának tekinthető a 2005-ben végzett országos gyermek légzőszervi állapot felmérés, amelynek során több mint 62.000 III. osztályos általános iskolás gyermek légzőszervi (bronchitiszes és asztmás), illetve allergiás tüneteinek gyakoriságát mérték fel az egész országban. E sorok írásakor az adatfeldolgozás még tart. Az adatokat környezet-egészségügyi indikátorként, illetve környezet-egészségügyi programok és további célzott környezet-epidemiológiai vizsgálatok tervezéséhez kívánják felhasználni.

Az utóbbi évek nemzetközi együttműködései közül feltétlenül említésre érdemes az országos viszonylatban is kiemelkedő tüdőrákhalandóságú területein (Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Heves megyében és Budapesten) végzett tüdőrák epidemiológiai vizsgálat, amelynek során a dohányzás mellett különösen a foglalkozási expozíciók, valamint a belsőtéri levegőszennyezettség és a genetikai tényezők karcinogenezisben játszott szerepét vizsgálták. A WHO Európai Területi Irodája Környezetegészségügyi Központja által koordinált európai (8 városban végzett) lakás-epidemiológiai vizsgálat keretében 2003-ban Budapesten több mint 1000 ember egészségi állapotát mérték fel és értékelték a lakásviszonyokkal összefüggésben.

Hasonlóképpen szakmailag nagyon fontos volt az ivóvíz arzéntartalma és a bőr-, vese-, hólyag- és tüdőrák közötti összefüggések tanulmányozása a 4 alföldi megyében (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében) végzett eset-kontroll epidemiológiai vizsgálatban. Az Európai Unió által támogatott kutatási téma eredménye szerint még a hazánkban túl szigorúnak gondolt új ivóvíz arzén határérték (10 mikrogram/liter) alatt is szignifikáns összefüggés mutatkozott a bőrrák és az ivóvíz évi átlagos arzénkoncentrációja között.

A környezetepidemiológiai vizsgálatok eredményesen csak jól összehangolt csapatmunkában végezhetők. Ezért feltétlenül ki kell emelni azt a széleskörű, konstruktív együttműködést, amelyet az osztály munkatársai az OKI társosztályai, az országos társintézetek, a vizsgálati területek illetékes KÖJÁL illetve ÁNTSZ intézetei, a gyógyító-megelőző szakintézmények és számos külföldi higiénés intézet és egyetem szakembereivel az évek során kialakítottak.

A nemzetközi együttműködések 1990-ig elsősorban WHO és KGST kapcsolatokon alapultak. 1986-90 között az osztály látta el a KGST együttműködés környezetepidemiológiai területén a vezető intézeti funkciót. Ez főként módszertani jellegű együttműködést jelentett. Érdemes azonban megemlíteni a Rostock Megyei Higiénés Intézettel és a Prágai OKI-val konkrét kutatási témákban folytatott együttműködést, amely a belső terek formaldehid szennyezettsége és a bentlakó gyermekek egészségi állapota közötti összefüggés vizsgálatára irányult.

1990 óta a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedése elsősorban az Európai Közösség tagországai és az Egyesült Államok közegészségügyi intézményeivel (London School of Hygiene and Tropical Medicine, Anglia, RIVM és Wageningeni ill. Utrechti Egyetem, Hollandia, IARC, Lyon, Franciaország, CDC, Atlanta, USA) illetve a WHO-val folytatott közös projektekben nyilvánul meg, ami a szakmai tapasztalatok bővülése mellett jelentős anyagi támogatással segíti az osztály eredményes szakmai tevékenységét.

A környezetepidemiológia területén hosszabb időn keresztűl az osztályon dolgozó munkatársak:

Dr. Rudnai Péter közegészségtan-járványtan és orvosi laboratóriumi szakorvos (1978 óta dolgozik az osztályon), Dr. Páldy Anna közegészségtan-járványtan szakorvos, az orvostudomány kandidátusa, a közegészségügy mestere (1984 - 1997), Dr. Virágh Zoltán közegészségtan-járványtan szakorvos, tisztiorvos, (1976 -77, illetve 1995 - 2005), Dr. Sárkány Endre közegészségtan-járványtan és általános orvostan szakorvos (1977 -87, illetve 1988 -), Dr. Varró Mihály közegészségtan-járványtan szakorvos (1990 -), Dr. Farkas Ildikó közegészségtan-járványtan és orvosi laboratóriumi szakorvos, toxikológus (1984-88), Dr. Dávid Anna gyermekgyógyász szakorvos (1988-91), Dr. Lugosfalvy Ervin közegészségtan-járványtan szakorvos (1978-83), Zsámbokiné Bakacs Márta közegészségügyi-járványügyi felügyelő (1990 - 1998), Balgoczkyné Sebestyén Szilvia közegészségügyi-járványügyi felügyelő (1994 - 97), Marton Attila számítógép programozó (1989 - 1998), Tóth Istvánné szakasszisztens (1982 - 2006), Mácsik Annamária közegészségügyi-járványügyi felügyelő, epidemiológus (2001- ), Némethné Szentmihályi Renáta közegészségügyi-járványügyi felügyelő (2002-2006), Szabó Eszter közegészségügyi-járványügyi felügyelő (2002 - ), Rudnai Tamás epidemiológiai ügyvitelszervező (2002 - ), valamint Dr. Agócs Mary epidemiológus orvos, a CDC (Atlanta, USA) vendégkutatója (1991-93).

A kutatási és gyakorlati feladatok mellett az osztály munkatársai mind a 4 említett tevékenységi területen jelentős oktatási tevékenységet is folytattak: elsősorban a higiénikus orvosképző illetve tisztiorvosi tanfolyamokon és egyéb posztgraduális képzési formákban oktattak.

TEVÉKENYSÉG

Környezetegészségügyi hatásvizsgálati főosztály
Környezetepidemiológiai osztály
Osztály vezető: Dr. Rudnai Péter
Beszámoló az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetepidemiológiai osztályának
2006. évi tevékenységéről
1. Az osztály működését érintő személyi, szervezeti és felszereltségi változások:
A Környezetepidemiológiai osztály személyi állománya az év során két ízben is megvalósított leépítések következtében további két fővel csökkent: Tóth Istvánné szakasszisztens nyugdíjazásra, Némethné Szentmihályi Renáta közegészségügyi-járványügyi felügyelő pedig elbocsátásra került. A Gyes-es álláson határozott idejű kinevezéssel dolgozó Garancsy Katalin környezeti mérnök az év végén más munkahelyre távozott.

Szakmai tevékenység
Szakértői és szakvéleményezési feladatok
A Környezet-epidemiológiai osztály vezetésével az Egészségügyi Minisztérium és az OTH részére területrendezési- és fejlesztési tervek, valamint környezeti hatástanulmányok, és lakásegészségügyi kérdések szakvéleményezése
Felelős: Dr.Rudnai Péter Az Intézet 4 - témától függően, néha 5 - osztályának munkatársai 24 szakvéleményt készítettek a fenti témakörökben. Az egy-egy szakvéleményre fordított átlagos munkaidő mintegy 36 órát tett ki.

Joganyagokkal kapcsolatos feladatok
Település-és lakásegészségügyet érintő jogszabály tervezetek véleményezése.
Témafelelős: Dr. Rudnai Péter A Környezet-epidemiológiai osztály - a társosztályokkal együttműködve - 3 jogszabály tervezetet véleményezett, ezek közül említésre méltó a nem üzletszerű, szabadidős szálláshelyek közegészségügyi követelményeiről szóló rendelet módosítása. Itt kell megemlíteni annak a lakossági és civil szervezeti beadványnak a véleményezését is, amely a belsőtéri levegő egészségügyi határértékeiről szóló egészségügyi miniszteri rendelet hiányára hívja fel a figyelmet.

Projektek keretében végzett szakmai munkák és tudományos kutatások eredményei
A határérték alatti környezeti ólomterhelés és az egyéni érzékenység (táplálkozási tényezők, genetikai polimorfizmus) gyermekek egészségére gyakorolt együttes hatásának értékelése.
Témavezető: Dr. Rudnai Péter
Támogatás: NKFP 1/B-047/2004 ("A környezeti hatások és a népegészségügyi állapot megítélésének és nyomon követésének indikátorai"; konzorciumvezető: Prof. Dr. Köteles György)
Annak ellenére, hogy az ólmozott benzint már évek óta kivonták a forgalomból, számos egyéb szennyező forrás is előfordul környezetünkben, amelyekből különböző utakon és módokon az ólom bejuthat a gyermekek szervezetébe, ahol a gyermekek életkora, neme, táplálkozási szokásai és genetikai adottságai függvényében felhalmozódhat és kifejtheti káros -elsősorban neurotoxikus - hatását. A három éves kutatási téma keretében a feltehetően veszélyeztetett területen élő gyermekek vér-ólom szintjét, és az azt befolyásoló tényezők szerepét vizsgálják.

Tárgyévben 2 olyan Bp. XXII. Kerületi óvoda gyermekeit vizsgálták, amelyek környezetében felmerült a környezeti ólom expozíció lehetőségének veszélye: az egyik a Metallochémia 1990-es évek elején bezárt másodlagos ólomkohójának környékén, a másik az 50-es évek elején lerakott gázgyári salakkal feltöltött volt barlanglakások környezetében helyezkedik el. Megnyugtató volt, hogy egyetlen gyermek vér-ólom szintje sem érte el a veszélyesnek számító 10 µg/dl határértéket, sőt 1-2 kivételtől eltekintve, valamennyiük vér-ólom szintje a határérték fele alatt volt. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Metallochémia környékén élő gyermekek vér-ólom szintje - az elvégzett talajcsere ellenére - még mindig szignifikánsan magasabb volt, mint a másik óvoda gyermekeié.
Az egyéni érzékenység jellemzésére, külföldi közlemények leírása alapján adaptáltak és beállítottak két vizsgálati eljárást az ólom biológiai hatását befolyásoló enzimek polimorfizmusának vizsgálatára: egy gyors, szerves oldószer alkalmazását kiküszöbölő DNS izolálási eljárást, valamint a D vitamin receptor Fok1 (exon 2) és BsmI (intron 8) polimorfizmusának kimutatását.

Módszertani ajánlás kidolgozása a városi környezetben lévő hulladékégetők és egyéb ipari üzemek környezetében felállítandó környezetegészségügyi megfigyelő rendszer létesítéséhez
Témafelelős: Dr. Rudnai Péter
Támogatás: EU INTERREG III.C. - 2E0040I ("Környezetegészségügyi surveillance városi területen lévő hulladékégetők és egyéb ipari létesítmények környezetében"
A 6 ország (Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Spanyolország, Ausztria és Görögország) részvételével 3 éven keresztül folyt nemzetközi együttműködés összefoglaló kiadványához elkészítették a 3 kijelölt területen (Dorogon, Varsóban és Forlíban) végzett vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait, valamint a vonatkozó nemzetközi irodalom megállapításait és ajánlásait magában foglaló módszertani útmutatót a városi környezetben lévő hulladékégetők és egyéb ipari létesítmények környezetében felállítandó környezetegészségügyi surveillance rendszer létesítéséhez. A kiadvány olasz nyelvű változatát a novemberi záró munkaértekezlet alkalmával már be is mutatták a sajtó képviselőinek, az angol nyelvű változat kiadás alatt áll.

A környezeti levegőszennyezettség és a gyermekek egészségi állapota közötti összefüggések
Altémafelelős: Dr.Rudnai Péter
Támogatás: GVOP 3.1.1.-2004-05-0432/3.0, "A légszennyezés mérése és egészségi hatása"; konzorciumvezető: Szigethy Dezső (Technoorg Linda Kft.)
Együttműködők: Az ÁNTSZ Veszprém Megyei és Dorog Városi Intézete
A környezeti levegő minőségére vonatkozó egészségügyi határértékek megalapozása érdekében a levegőszennyező anyagok koncentrációjában megfigyelhető rövid idejű változások hatását vizsgálták Dorogon és Veszprémben. A KvVM által működtetett levegőminőségmérő hálózat adatainak (PM10, CO, SO2, NO2, O3) felhasználása mellett, egy éven keresztül mérték a környezeti levegő PM2,5 szennyezettségének alakulását is, és ezzel párhuzamosan mindkét városban 3-3 gyermekgyógyász regisztrálta az új légzőszervi megbetegedéssel jelentkező gyermekek naponkénti számát, 4 korcsoportban és BNO kódok szerint. A három évre tervezett vizsgálat második évében az adatgyűjtést befejezték, az összefüggések értékelésére a következő évben kerül sor. Egy előzetesen elvégzett, a hőmérsékleti adatokhoz illesztett, hetenkénti alapú idő-sor elemzés eredményei azt mutatták, hogy Dorogon mind az össz-légúti, mind az ennek legnagyobb hányadát jelentő felsőlégúti morbiditás a PM10 és a CO koncentráció alakulásával egyaránt szignifikáns összefüggést mutatott. A bronchitiszes megbetegedések gyakorisága pedig a szén-monoxid mellett a kén-dioxid szennyezettség alakulásával is szignifikáns összefüggést mutatott.

Az iskolai belsőtéri levegő minősége és a tanulók egészségi állapota közötti összefüggés tanulmányozása
Témafelelős: Dr. Rudnai Péter, Dr.Vaskövi Éva
Támogatás: Regionális Környezetvédelmi Központ (REC), Konzorcium vezető: Csobod Éva (REC Magyar Iroda)
A több éves nemzetközi vizsgálat első évében kidolgozták a résztvevő országok által egységesen használandó vizsgálati protokollt, az iskolai, és ezen belül az osztály környezetre, valamint a gyermekek lakókörnyezetére vonatkozó kérdőíveket és az adatbeviteli programot. A hat országban tervezett vizsgálatok összehangolására 2 nemzetközi munkaértekezletet tartottak az Intézetben. Az egy évvel ezelőtt végzett országos gyermek légzőszervi állapot felmérés adatai, valamint az iskolák fizikai környezetét vizsgáló országos felmérés adatai alapján kiválasztották azt a 10 magyarországi iskolát, amelyben az iskolai belsőtéri levegőminőségi méréseket és az ott tanuló gyermekek egészségi állapotának vizsgálatát fogják végezni.

A környezeti levegő szennyezettsége és a terhességi kimenetelek összefüggései
Témafelelős: Dr. Rudnai Péter
Támogatás: NKFP 3A/089/2004 ("A levegőkörnyezet és emberi tevékenység"; Konzorcium vezető: Dr. Czitrovszky Aladár (MTA Szilárdtestfizikai Kutató Intézet)
A környezeti levegő szennyezettségére vonatkozó egészségügyi határértékek megalapozása érdekében folytatták a korábban megkezdett vizsgálatokat a levegőszennyezettség, s ezen belül is elsősorban a porszennyezettség és a kedvezőtlen terhességi kimenetelek (koraszülés, kis születési súly, spontán abortusz stb) közötti összefüggések feltárására. A dorogi terhesek körében végzett retrospektív adatgyűjtést kiegészítették a 2005-ben gondozásba vett várandósok adataival. A 2000 óta gondozásba vettek összevont adatbázisából végzett idősor analízis eredményei szerint a terhesség 33-35. hetében a városban mért szálló por szennyezettség heti maximum értékei és a kissúlyú újszülöttek gyakorisága között szignifikáns összefüggés mutatkozott. Az OKI munkacsoportja által az utóbbi 10 évben végzett környezetepidemiológiai vizsgálatok eredményeiből képezett összevont adatbázis adatainak felhasználásával elemezték a születési súlyok összefüggéseit a születéskörüli 1+1 évben mért levegőszennyezettségi értékekkel. A RIV mérőhálózat által mért gáznemű szennyező anyagokkal (SO2, NO2) nem találtak összefüggést, azonban az ülepedő por (mint a releváns időszakban az adott városokban a porszennyezettség egyetlen rendelkezésre álló indikátora) statisztikailag szignifikáns negatív összefüggést mutatott a születési súllyal, még a terhesség alatti dohányzásra történő illesztés mellett is.

Publikációs tevékenység
Publikációs statisztika
2006-ban folyóiratokban megjelent tudományos közlemények száma: 12
magyar folyóiratban: 1
idegen nyelvű folyóiratban: 11
2006-ban megjelent önálló kiadványok vagy könyvfejezetek száma: 3
magyar nyelvű egyéb kiadványban: 1 közlemény
idegen nyelvű egyéb kiadványban: 2 közlemény
2006-ban elhangzott előadások száma összesen: 22
Magyar nyelven: 16
Idegen nyelven: 6

Közlemények periódikus folyóiratokban; könyvek, könyv-fejezetek
Gehring U, Pattenden S, Slachtova H, Antova T, Braun-Fahrländer C, Fabianova E, Fletcher T, Galassi C, Hoek G, Kuzmin S.V, Luttmann-Gibson H, Moshammer H, Rudnai P, Zlotkowska R, Heinrich J: Parental education and children's respiratory and allergic symptoms in the Pollution And The Young (PATY) study. Eur Respir J 2006; 27: 95-107
Lindberg AL, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Rudnai P, Kumar R, Fletcher T, Leonardi G, Slotova K, Gheorghiu E, Vahter M: Arsenic Exposure in Hungary, Romania and Slovakia J. Environ. Monit., 2006, 8, 203-208
Moshammer H, Hoek G, Luttmann-Gibson H, Neuberger M, Antova T, Gehring U, Hruba F, Pattenden S, Rudnai P, Slachtova H, Zlotkowska R, Fletcher T: Parental smoking and lung function in children: an international study. Am. J. Respir. Crit. Care Med. 2006 Jun 1;173(11):1255-63
Thirumaran RK, Bermejo JL, Rudnai P, Gurzau E, Koppova K, Goessler W, Vahter M, Leonardi GS, Clemens F, Fletcher T, Hemminki K, Kumar R: Single nucleotide polymorphisms in DNA repair genes and basal cell carcinoma of skin. Carcinogenesis 2006 Aug;27(8):1676-81
Durusoy R, Boffetta P, Mannetje A, Zaridze D, Szeszenia-Dabrowska N, Rudnai P, Lissowska J, Fabianova E, Cassidy A, Mates D, Bencko V, Salajka F, Janout V, Fevotte J, Fletcher T, Brennan P: Lung cancer risk and occupational exposure to meat and live animals. Int. J. Cancer 2006 May 15; 118(10):2543-47
Hung RJ, Boffetta P, Canzian F, Moullan N, Szeszenia-Dabrowska N, Zaridze D, Lissowska J, Rudnai P, Fabianova E, Mates D, Foretova L, Janout V, Bencko V, Chabrier A, Landi S, Gemignani F, Hall J, Brennan P.: Sequence Variants in Cell Cycle Control Pathway, X-ray Exposure, and Lung Cancer Risk: A Multicenter Case-Control Study in Central Europe. Cancer Res. 2006 Aug 15;66(16):8280-6
Pattenden S, Antova T, Neuberger M, Nikiforov B, De Sario M, Grize L, Heinrich J, Hruba F, Janssen N, Luttmann-Gibson H, Privalova L, Rudnai P, Splichalova A, Zlotkowska R, Fletcher T.: Parental smoking and children's respiratory health: independent effects of prenatal and postnatal exposure. Tob Control. 2006 Aug;15(4):294-301
Posgay Mária, Varró Mihály János, Lang Zsolt: Felnőttek egészségi állapotának felmérése és annak környezeti tényezőkkel való összefüggésének vizsgálata Komáromban kérdőíves felmérés alapján. Magyar Epidemiológia 2006;3(3):179-191.
Brennan P, Crispo A, Zaridze D, Szeszenia-Dabrowska N, Rudnai P, Lissowska J, Fabianova E, Mates D, Bencko V, Foretova L, Janout V, Fletcher T, Boffetta P: High cumulative risk of lung cancer death among smokers and nonsmokers in Central and Eastern Europe. Am J Epidemiol 2006;164:1233-1241
Rudnai P., Varró M.J., Borsányi M, Páldy A, von Hoff Kathrin, Sárkány E. and Szép H: Arsenic in drinking water and pregnancy outcomes: an ecological study. Epidemiology 2006; 17(6 Suppl):S329-330
Rudnai P, Virágh Z, Varró M.J, Vaskövi É, Beregszászi T, Náray M, Czitrovszky A: Impact of air pollution on the children's health near a communal waste incinerator. Epidemiology 2006; 17(6 Suppl):S414-415
Fletcher T, Leonardi G, Hough R, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Rudnai P,Clemens F, Kumar R, Vahter M: Long-term arsenic exposure and cancer risk - sensitivity to choice of indicators based on recent and lifetime arsenic intake. Epidemiology 2006; 17(6 Suppl):S307
Rudnai P, Virágh Z, Hirka F: Research activities towards the reduction of adverse health effects of the built environment. In: Environmental Science and Technology in Hungary. (Edited by Láng I.), Ministry of Environment and Water, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006., pp. 527-530

Győrffy E, Anna L, Rudnai P, Kovács K, Schoket B: Correlations among biomarkers. In: Biomarkers of carcinogen exposure and early effects (ed by Farmer PB and Emeny JM), ECNIS, the Nofer Institute of Ocuupational Medicine, Lodz, Poland, 2006, pp. 143-159
Varró Mihály János, Rudnai Péter, Martin János, Tulipánt Gergely: Zaj és 8-9 éves gyermekek légzőszervi és pszichoszomatikus tüneteinek összefüggései az Országos Gyermek Légzőszervi Felmérés (2005) előzetes adatai alapján. "Környezeti ártalmak és a légzőrendszer" XVI. Kötet. Szerk.: Szabó Tibor, Bártfai Imre és Somlai János. Hévíz, 2006. pp. 233-246

Előadások külföldi rendezvényeken
Rudnai P, Varró MJ, Virágh Z: Associations between respiratory symptoms of school-children and their mother's smoking during pregnancy. International Conference on "Vulnerability of the Fetus and Infant to Ambient Pollutants and Reduced Food Intake in Pregnancy", Cracow, Poland, 2-4 June 2006.
Anna L., Schoket B., Győrffy E., Erdei E. and Rudnai P.: Aromatic DNA adducts as a sensitive biomarker of ambient genotoxic exposure of children, and modulation of the adduct formation by GST genetic polymorphisms. International Conference on "Vulnerability of the Fetus and Infant to Ambient Pollutants and Reduced Food Intake in Pregnancy", Cracow, Poland, 2-4 June 2006.
Rudnai P., Varró M.J., Borsányi M, Páldy A, von Hoff Kathrin, Sárkány E. and Szép H: Arsenic in drinking water and pregnancy outcomes: an ecological study. International Conference on Environmental Epidemiology and Exposure, Paris, France, 2-6 September, 2006
Rudnai P, Virágh Z, Varró M.J, Vaskövi É, Beregszászi T, Náray M, Czitrovszky A: Air pollution and its impact on the children's health near a communal waste incinerator. International Conference on Environmental Epidemiology and Exposure, Paris, France, 2-6 September, 2006
Fletcher T, Leonardi G, Hough R, Goessler W, Gurzau E, Koppova K, Rudnai P,Clemens F, Kumar R, Vahter M: Long-term arsenic exposure and cancer risk - sensitivity to choice of indicators based on recent and lifetime arsenic intake. International Conference on Environmental Epidemiology and Exposure, Paris, France, 2-6 September, 2006

Előadások hazai rendezvényeken
Rudnai P, Varró M.J., Bényi M: Országos felmérés 3. osztályos általános iskolás gyermekek légzőszervi és allergiás panaszainak és tüneteinek gyakoriságáról. Az FJOKK-OKI és a Fiatalok az Egészséges Környezetért Egyesület tudományos konferenciája, Budapest, 2006. február 9.
Rudnai Péter, Varró Mihály János, Bényi Mária, Páldy Anna, Nádor Gizella: 8-9 éves gyermekek légzőszervi és allergiás tüneteinek gyakorisága Magyarországon. A Népegészségügyi Tudományos Társaság XV. Nagygyűlése, Siófok, 2006. április 26-28.
Vaskövi É, Beregszászi T, Hangyáné Szalkai M, Rudnai P, Bihari Á, Kakucs R, Mellenné Simon M, Gyulai É: Budapesti alsó-és középfokú oktatási intézmények környezeti és beltéri levegőminőségének tájékozódó felmérése. "A gyermek- és ifjúságegészségügy aktuális kérdései", Budapest, 2006. május 17.
Rudnai Péter: "A Gyermekek Környezete és Egészsége" Európai Akcióprogram (CEHAPE). "A gyermek- és ifjúságegészségügy aktuális kérdései", Budapest, 2006. május 17.
Mácsik A, Szabó E, Rudnai P, Varró MJ, Virágh Z: Külső- és belsőtéri levegő NO2 szennyezettségének együttes hatása az iskolás gyermekek krónikus légzőszervi és allergiás tüneteinek gyakoriságára. Fiatal Higiénikusok Fóruma, Szeged, 2006. június 1-2
Győrffy E, Saarikoski ST, Holmila R, Anna L, Husgafvel-Pursiainen K, Schoket B, Rudnai P: The CYP2S1 genetic polymorphism in a Hungarian study population. 16th International Symposium on Microsomes and Drug Oxidations, Budapest, 2006 szept. 3-7.

Dura Gy, Páldy A, Rudnai P: A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP), a Gyermek-központú Európai Környezet-egészségügyi Cselekvési Terv (CEHAPE) és a gyermekek egészsége. "A gyermekek és serdülők egészségéért és egészséges fejlődéséért" Konferencia, Budapest, 2006. szept. 18-19.
Mácsik A., Szabó E., Rudnai P., Varró M. J., Virágh Z.: Külső és belső téri levegő NO2 szennyezettségének együttes hatása az iskolás gyermekek krónikus légzőszervi és allergiás tüneteinek gyakoriságára. A Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. október  3-5
Garancsy K., Varró M. J., Rudnai P.: A különböző időszakban épült lakások környezet-egészségügyi jellemzői. A Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. október 3-5
Szabó E., Mácsik A., Rudnai P., Varró M. J., Pocsai Zs., Vaskövi É.: Dorogi és egri 9-10 éves gyermekek krónikus légzőszervi és allergiás tünetei gyakoriságának alakulása és kockázat tényezői az utóbbi évtizedben. A Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. október 3-5
Vaskövi É., Beregszászi T, Hangyáné Szalkai M., Rudnai P., Bihari Á., Kakucs R., Mellenné Simon M., Nagyné Zentai É., Végh E , Bognár Cs: A környezeti levegő szennyezettség hatása a beltéri levegőminőségre. A Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. október 3-5
Varró M. J., Rudnai P., Nádor G., Páldy A., Bényi M.: Újabban vizsgált környezeti tényezők összefüggései Észak-Dunántúlon az Országos Gyermek Légúti Felmérés (OGYELF, 2005) alapján. A Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. október 3-5
Rudnai P., Sárkány E., Csanády M., Varró M. J., Borsányi M., Szeremi M2, Legoza J., Városi Zs., Sztakó Á., Kovács F., Gera K., Imre A., Debreczeni S., Szabó S., Mucsi Gy., Maráczi G7, Pelczéder Á., Ludmány Zs., Goessler W, Gurzau E., Koppova K., Hough R., Clemens F., Leonardi G., Fletcher T.: Az ivóvíz által okozott arzén expozíció és a tüdőrák összefüggései 4 alföldi megyében. A Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. október 3-5
Rudnai Péter: Városi lakásokban előforduló belsőtéri légszennyezők egészségkárosító hatása. "Az egészséges fejlődés feltételeinek biztosítása a fogantatástól a felnőtt korig" c. konferencia, Budapest, 2006. október 19-20
Varró Mihály János, Rudnai Péter, Martin János, Tulipánt Gergely: Zaj és 8-9 éves gyermekek légzőszervi és pszichoszomatikus tüneteinek összefüggései az Országos Gyermek Légzőszervi Felmérés (2005) előzetes adatai alapján. A Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer XVI. Országos Konferenciája, Hévíz, 2006. október 18-19.
Endrődy M, Beregszászi T, Vaskövi É, Náray M, Berlinger B, Rudnai P: A szálló por (PM10) szennyezettségi szintje és kémiai összetétele városi és vidéki környezetben. OKK-OKI Intézeti tudományos ülés, 2006. dec. 12.
Rudnai P, Vaskövi É, Varró MJ, Virágh Z, Náray M, Endrődy M, Beregszászi T, Mácsik A, Szabó E, Szentmihályi R: A Budapesten és Solymáron végzett környezetepidemiológiai vizsgálataink eredményei . OKK-OKI Intézeti tudományos ülés, 2006. dec. 12.

Nemzetközi együttműködésből eredő egyéb feladatok
Dr. Rudnai Péter az ISDE (International Society of Doctors for the Environment) Irányító Testületének (Directing Board) tagja, és szeptember végén Budapesten rendezték meg az ISDE Irányító Testületének 2006. évi ülését.

MUNKATÁRSAK

Név Munkakör Épület (emelet) szobaszám Fővonali hívószám Mellék
dr. Rudnai Péter főosztályvezető főorvos A ép.IV.em.418. 476-1282 1282, 1246
dr. Varró Mihály János szakorvos A ép.IV.em.421. 476-1100 2339
dr. Sárkány Endre szakorvos A ép.IV.em.429. 476-1100 2133
Tüske-Szabó Eszter epidemiológus A ép.IV.em.423. 476-1100 2617
Középesy Szilvia környezetmérnök A ép.IV.em.429. 476-1100 2133
Rudnai Tamás epid.ügyvit.szervező A ép.IV.em.422. 476-1332 1332
Mácsik Annamária epidemiológus A ép.IV.em.423. 476-1100 2617
Szentmihályi Renáta epidemiológus A ép.IV.em.423. 476-1100 2617
Fleinek Erzsébet titkárnő A ép.IV.em.422. 476-1332 1332

 

SZOLGÁLTATÁSOK

Az osztály szakterülete:

  • Környezet-epidemiológia (a környezeti tényezők, elsősorban a környezeti és a belsőtéri levegő minősége és a lakosság, különösen a gyermekek egészségi állapota közötti összefüggések vizsgálata
  • Az épített környezet (települések, lakások) higiénéje

Ezekhez kapcsolódóan környezet-egészségügyi szakvélemények készítése, továbbá

  • környezet-egészségügyi hatás vizsgálat (a lakosság egészségi állapotának elemzése)
  • egészségtelen épület tünet-együttes (Sick Building Syndrome) kivizsgálása
  • a belsőtéri levegő minőségének egészségügyi követelményei
Friss publikációk
ANNA PALDY AND JANOS BOBVOS
Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2014; 20(1-2):51-67
Archív publikációink
Szakmai Kapcsolatok
Kiemelt Feladataink
Projektek
Válassza ki a fenti lenyíló menübol a projektet, melyre kiváncsi!
Korábbi honlapunk
Korábbi honlapunk a www.oki.antsz.hu címen érhető el!