GLP
Tel.: +36 1 476 1100
Fax.: +36 1 476 1390
Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.
Levélcím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztály

AZ OSZTÁLY ALAPFELADATAI

A gyermek - és ifjúságegészségügy területén kidolgozza és vizsgálja az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek, valamint a szabadido eltöltését és rekreációt biztosító létesítmények közegészségügyi követelményeit. A normatívák érvényesítését jogszabályok előkészítésével támogatja. Szakmai - módszertani anyagok összeállításával segíti, irányítja és koordinálja az ANTSZ regionális és kistérségi intézeteinek munkáját. A szakterülethez tartozó intézménytípusok közegészségügyi körülményeit országos felmérések alapján nyilvántartja. Figyelemmel kíséri a gyermekek és ifjak egészségvédelmével és egészségmegőrzésével kapcsolatos egyes környezeti feltételek alakulását.

TÖRTÉNET

Az 1962-ben létesített önálló Gyermek-és ifjúságegészségügyi osztály feladatköre a kezdetektől, mindazon környezeti tényező hatásának vizsgálata, amely a szélesen értelmezett (0-24 éves) gyermek - és ifjúsági korosztály harmonikus testi és szellemi fejlődését, illetve egészségi állapotát befolyásolja,valamint az oktató-nevelő munka higiénés feltételeit zavarja.
1962-től, a dr. Róna Borbála vezetése alatt álló osztály, a higiénés normatívák tudományosmegalapozására törekedett. Olyan komplex, longitudinális vizsgálatok történtek, melyekben a különbözőtípusú oktatási és gyermekintézmények higiénés értékelése (berendezés, megvilágítás, fűtés, mikroklíma -Róna Borbála, Merétei Klára) mellett, a testi fejlettség mérése (biometriai standard - Hegedűs György) és pszichofiziológiai kutatások (komplex iskolaérettségi vizsgálatok kidolgozása - Szabó Pál; hátrányos helyzetű cigány gyermekek és javító-nevelő intézeti fiatalok vizsgálata - Merétei Klára, Tomai Éva, Seregi Judit) is szerepeltek. Elsőként vezették be a közegészségügyi gyakorlatba a pszichoszomatikus szemléletet, mely a higiénés problémák legkorszerűbb megközelítését tette lehetővé. A fiatalkorihipertónia és az urbanizáció összefüggését, vagy a különböző erősségű zene - zaj iskolai teljesítményt befolyásoló hatását felmérő vizsgálataik, már a mai értelemben vett, nem fertőző betegségek epidemiológiai kutatásai voltak.
Az osztály, Dr Szőke Katalin irányításával, 1981-től a nevelési-gondozási környezet és a gyermekek pszichoszomatikus fejlődése közötti kapcsolat árnyaltabb kimutatására vállalkozott, célzottan elemezték a környezeti hatásokkal összefüggésbe hozható morbiditási viszonyokat (kisgyermekkori recidiváló légzőszervi megbetegedések és a korai gyermekközösségi elhelyezés közötti összefüggések; bölcsődéből vagy otthoni környezetből óvodába került gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének és morbiditási rizikófaktorainak különbségei; ipari területek levegőszennyezettségének összefüggései a testi fejlettséggel valamint a légzésfunkciós értékekkel - Szőke Katalin, Seregi Judit, Németh Csilla). A szellemi terhelés tanulókra gyakorolt fárasztó hatásának objektív mérésére - Európában egyedülálló - tantermet alakítottak ki, melyben egyszerre 10 gyermek élettani paramétereit monitorozták folyamatosan (Forrás Tamás, Bretz Károly, Tomai Éva, Szőke Katalin). Alapkutatásként vizsgálták a fizikai és mentális teljesítőképesség összefüggését, a testnevelés szerepét (Szőke Katalin, Bihari Ágnes, Donauer Nándor,Forrás Tamás). Ezek a vizsgálatok igazolták, hogy a pszichoszomatikus megbetegedések manifesztálódásában a mentálhigiénés környezet jelentősége igen nagy. A nem megfelelő tárgyi feltételek az általános iskolai korosztály fejlődésében teszik a legnagyobb kárt. A gyermekek életmódjának alakulásában a családnak és az iskolának együttes a felelőssége (Bihari Ágnes, Szőke Katalin). A felnőttkori megbetegedések megelőzése érdekében kidolgoztak és kipróbáltak egy egészségi állapot monitorozására és a rizikótényezők korai kimutatására alkalmas egészséggondozási modellt (Szőke Katalin, Bihari Ágnes, Várkonyi Ágnes, Nemessuri Mihály). A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számának rohamos növekedése miatt, a hallás- és beszédmegértési zavarok korai szűrésére koordinált programot szerveztek (Várkonyi Ágnes, Szőke Katalin). Módszertani ajánlást adtak ki a korai szűrésgondozás lehetőségeiről, amely az ÁNTSZ közreműködésével, a védőnői hálózaton keresztül valósult meg.
1996-tól, dr Bihari Ágnes vezetése alatt folytatták a rizikótényezők feltárására és kiküszöbölésére irányuló kutatásokat. A komplex szemléletű életmódkutatás eredményeként, az egészségmagatartás helyes irányba terelésére további longitudinális programot dolgoztak ki, melyben a mozgás mellett a táplálkozási szokások alakítását a legfiatalabb iskolai korosztályoknál is alkalmazták. (Bihari Ágnes, Várkonyi Ágnes, Szőke Katalin). Az iskolák egészségfejlesztési tantervének elkészítéséhez módszertani segédanyagot állítottak össze, a diákok egészséges napirendjének kialakításához (Szőke Katalin, Bihari Ágnes). A környezet állapotának romlása, az 1990-es években a szemléletváltás szükségességét vetette fel, melynek biztosítéka a fiatal korosztály értékrendszerének és magatartásának alakítása. A környezettudatos magatartás diákok és családjuk körében végzett országos felmérése egyértelművé tette, hogy hangsúlyosabbá kell tenni a környezeti nevelést az oktatási intézményekben (Kakucs Réka, Gyulai Éva, Bihari Ágnes). A társadalmi átalakulások, az oktatási struktúra változása, és az un. digitális pedagógiai célkitűzések a szakterület számára új kihívásokat hoztak. Vizsgálták az iskolai számítógép-használat közegészségügyi körülményeit (Bihari Ágnes, Ferenczi Lászlóné), a diákok szabadidős képernyőhasználatának (TV, video, számítógép) körülményeit és -használati szokásait, valamint azok összefüggéseit a szociokulturális háttérrel (Kakucs Réka, Gyulai Éva, Bihari Ágnes). Módszertani ajánlást adtak ki az iskolai számítógépes oktatás - otthonra is ajánlható - egészségügyi követelményeiről (Szőke Katalin, Ferenczi Lászlóné). Az oktatásban bekövetkezett szerkezetváltást, alternatív módszerek és rendszerek bevezetését követően, a 2000. évtől célul tűzték ki az oktatási intézmények közegészségügyi körülményeinek aktuális és részletes feltérképezését. Ennek megfelelően - az ÁNTSZ intézetekkel együttműködve - felmérték az ország valamennyi általános és középiskolájának, óvodájának és kollégiumának higiénés helyzetét (Bihari Ágnes, Kakucs Réka). Megerősítették a balesetmegelőző tevékenység szerepét a higiénés feladatok közt (Kakucs Réka, Gyulai Éva, Bihari Ágnes). Dr. Bihari Ágnes irányításával, rendszeres országos értekezleteken biztosítottak lehetőséget a szakterületet érintő kérdésekben továbbképzésre, tájékozódásra a területi munkatársak számára. Az ÁNTSZ hatósági munkáját rendszeresen megjelenő kiadvánnyal segítették (jogszabály-gyűjtemény - Jacsó Györgyné, Kánya Ernőné).

TEVÉKENYSÉG

Az osztály végzi az oktatási intézmények (óvoda, általános-, középiskola), a kollégiumok, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások (bölcsőde, családi napközi, átmeneti otthonok, gyermekotthon, lakásotthon, stb.), a szabadidő eltöltését és rekreációt biztosító létesítmények (táborok, gyermeküdülők), a gyakorlati képzési helyek higiénés követelményeinek és -tevékenységének kimunkálását. A követelményeket jogszabályok szakmai anyagának előkészítésével rögzíti. Kezdeményezi és irányítja az egyes intézménytípusok közegészségügyi körülményeinek (ideértve a pedagógiai munkával kapcsolatos higiénés kérdéseket is) országos felmérését, az adatokat feldolgozza, értékeli és nyilvántartja. Szakmailag irányítja és összehangolja az ANTSZ regionális és kistérségi intézeteinek szakterületi munkáját. A szakmai feladatok megoldásában ezen intézeteket módszertani anyagok készítésével támogatja, valamint folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít számukra.

A gyermek- és ifjúsághigiéne tárgykörében az alábbi kutatásokkal foglalkozik:
- a gyermekintézmények tárgyi feltételeinek (telepítés, épület, berendezés, működés környezeti feltételei) vizsgálata
- a pedagógiai munkával kapcsolatos higiénés kérdések (iskolai órarend, napirend, életmód, testi nevelés, óraközi szünetek, oktatási módszerek) vizsgálata
- a szabadidő eltöltését, a rekreációt biztosító létesítmények (üdülők, táborok) közegészségügyi feltételeinek vizsgálata

Előadások, közlemények, kutatások eredményei:

A családi napközik és egyes alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi körülményei - 2008
Gyulai Éva, Országos munkaértekezlet, 2009. május 26. Budapest

A gyermekek napközbeni ellátására létrehozott alternatív ellátási formák terjedése és működésük eltérő közegészségügyi körülményei egy pontosabb helyzetkép kialakítását indokolták. Az országos felmérést az OKI Gyermek-és Ifjúsághigiénés osztályán kidolgozott kérdőívek segítségével az ÁNTSZ intézeteinek munkatársai végezték. A felmérés kapcsán felderítésre kerültek az ÁNTSZ nyilvántartásában nem szereplő szolgáltatók is, így 225 családi napközi és 207 alternatív napközbeni ellátás (játszóház, gyermekmegőrző, gyermekfelügyelet, játéktár, kalandpark, foglalkoztató, fejlesztő, stb.) vizsgálata történt meg. Mindkét ellátási forma a Közép-magyarországi Régióban a legelterjedtebb, de a családi napközik a Dél-alföldi Régióban is nagyon népszerűek. A családi napközik főként (76%) a 6 év alatti gyermekek ellátását biztosítják, míg az alternatív napközbeni ellátások többsége (69%) az iskoláskorúak számára jelent megoldást. Közegészségügyi szempontból legjelentősebb feladat a járványügyi és a kémiai biztonság megerősítése mindkét ellátási forma esetében. A járványügyi biztonság feltételei közül többnyire a játékfertőtlenítés gyakorisága és módja, a pelenkázó fertőtlenítése valamint a dolgozók egészségügyi alkalmasságának hiánya okozott problémát. A kémiai biztonságot érintően a veszélyes készítmények/anyagok bejelentésének elmaradása és a Biztonsági Adatlapok hiánya miatt volt leggyakrabban szükség intézkedésre. Egyéb higiénés mutatók (világítás, szellőzés, berendezés, nemdohányzók védelme, balesetmentes környezet, stb.) tekintetében mindkét forma esetében az ellátások közel 90%-a megfelelt az elvárásoknak.
A felmérés eredményeinek ismerete lehetőséget adott a családi napközik, és egyéb alternatív napközbeni ellátások esetében a létesítés és a működés minimális közegészségügyi követelményeinek meghatározására, ami biztosítja az ellenőrzés egységes gyakorlatát, valamint útmutatást nyújt a működtetők számára a gyermek egészséges nevelési-gondozási környezetének kialakításához és azon elvárások teljesítéséhez, melyek a közegészségügyi szakhatósági vélemény alapját képezik.

A bölcsődék közegészségügyi körülményei Magyarországon - 2007
Gyulai Éva, Országos munkaértekezlet, 2008. május 27. Budapest

A bölcsődék közegészségügyi körülményeinek felmérése az ÁNTSZ intézetek és az OKI gyermek - és ifjúsághigiénés szakterületének együttműködésével valósult meg 2007-ben. A régiós és kistérségi intézetek munkatársai egységes szempontrendszer alapján, helyszíni szemlék során vizsgálták meg a nyilvántartásukban szereplő valamennyi bölcsődét. A felhasznált kérdőív összeállítása (79 kérdés), majd az adatbevitel és az eredmények összesítése az országos intézetben törént.
Összesen 557 intézmény került felmérésre, ezek több mint 28 000 gyermek gondozását biztosították. A bölcsődék
41 %- a 120 % feletti feltöltöttséggel üzemelt, s közöttük előfordultak olyan intézmények, ahol a gyermekek száma meghaladta az engedélyezett létszám kétszeresét is. Ugyanakkor a járványügyi biztonság feltételei az intézmények nagy részében hiányosak voltak. A magas kifogásoltság a játékfertőtlenítés, tetvességi vizsgálat, homokcsere gyakoriságával kapcsolatos problémákból, a homokozó használaton kívüli fedésének hiányából, ill. abból adódott, hogy nincs elkülönítő. A balesetmentesség feltételei a bölcsődék kb. egynegyedében nem valósultak meg. Leggyakrabban a fűtőtest- és üvegvédelem, valamint a kevert víz hiányzott az intézményekben, ill. az udvaron és teraszon fordultak elő hiányosságok. Az értékelés kapcsán meghatározásra kerültek azok a minimumfeltételek, amelyek teljesülése szükséges a higiénés szempontból megfelelő működéshez. Ezen mutatók alapján a bölcsődék 18 %-a felelt meg a közegészségügyi követelményeknek, a többieknél a megadott szempontrendszer  egy v. több eleme nem teljesült.

A bölcsődék felkészültsége a klímaváltozásra Magyarországon - 2007 - poster
Mellenné Simon Márta, Gyulai Éva, Jacsó Györgyné
Magyar Higiénikusok Társasága XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szept. 30 - okt. 2

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia legfontosabb elemei közé tartozik az alkalmazkodás segítése a már elkerülhetetlen hatásokhoz. Ennek érdekében a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai számára meg kell teremteni a szükséges speciális feltételeket. A legérzékenyebb korcsoportok körébe tartoznak a 4 év alatti gyermekek, ezért a bölcsődék közegészségügyi körülményeinek vizsgálata keretében felmérése került felkészültségük a klímaváltozásra. Az országos felmérést az ÁNTSZ helyi és területi intézeteinek munkatársai végezték 557 intézményben, az OKI Gyermek-és ifjúsághigiénés osztályának irányításával 2007-ben. A bölcsődék közel 100 %-a rendelkezik udvarral/terasszal, ahol a gyermekek levegőztetése történik. Meleg időjárás esetén a bölcsődék 99%-ában tesznek intézkedéseket a gyermekek védelme érdekében, amely főként folyadékpótlás, árnyékolás, napirendváltás, gyakori zuhanyoztatás, fürdetés. A zuhanyozás főként fürdőszobai tusolást jelent, mivel udvari zuhanyozó a bölcsődék 19%-ában, víz-visszaforgatásos medence pedig csupán 2%-ban van. Megállapítható, hogy a bölcsődék megpróbálják segíteni a gyerekek meleghez való alkalmazkodását, felkészültségük mégsem maradéktalan. A szerzők ajánlást tesznek néhány további megoldásra, melyek alacsony költségek, vagy csupán szemléletváltás mellett segítik a legfiatalabb korosztály megóvását és adaptációját.

Balesetek általános iskolákban a 2004/2005-ös tanévben
Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlése, Siófok, 2006. okt. 3-5.
Gyulai É., Bényi M., Kakucs R.
A IV. Miniszteriális Konferencia négy prioritása közül egyik a gyermekbalesetek megelőzése. Az iskoláskorú gyermekek az év 10 hónapjában idejük jelentős részét az intézetek falai között töltik. Ezért fontos, hogy ott biztonságban legyenek, a környezeti tényezők miatt ne érje őket baleset. Az OKK-OKI Gyermek és- Ifjúsághigiénés Osztálya az ÁNTSZ intézetekkel együttműködve országos felmérést végzett az általános és középiskolákban ill. azok kollégiumaiban, a 2004/2005. tanévben történt balesetekről. Az országos intézetben kidolgozott kérdőívet az ÁNTSZ területi intézeteinek munkatársai töltötték ki helyszíni szemlék során 2006-ban. Az adatgyűjtés szempontjai: a sérült neme, életkora, a baleset helyszíne, a sérülés jellege, a baleset súlyossága, a baleset jellemző oka (rövid egymondatos
leírás).
Az OKI osztályon feldolgozott kérdőívek alapján, a 2004/2005. tanévben 1942 iskolában 7039 baleset történt. A balesetek jellemző oka a tanulói figyelmetlenség volt, a tárgyi környezet az esetek 2 %-ában játszott szerepet. A környezeti tényezők közül főként a talaj ill. padlozat hibái (47%) vezettek sérülésekhez, de a bútorok (12%), nyílászárók (11%) és sporteszközök (9%) hibái is okoztak baleseteket. Bár a fiúk baleseti veszélyeztetettsége nagyobb, a tárgyi környezet műszaki hibái a lányok körében szerepelnek gyakrabban baleseti tényezőként.
Összefoglalva, az iskolai balesetek megelőzésében - a tudatos pedagógiai tevékenység mellett - fontos feladat a tárgyi környezet műszaki hibáinak megszüntetése. A baleseti okok és körülmények ismerete segíti az ÁNTSZ munkatársainak hatékony balesetmegelőző tevékenységét.
Amit a számszerű eredményektől függetlenül fontosnak tartunk: a baleset-megelőzés rövid idő alatt helyet kapott a hagyományos higiénés munkában.

Kollégiumok (diákotthonok) higiénés helyzetének országos felmérése - 2004 (Egészségtudomány,2005. 3.)
Bihari Á., Kakucs R., Gyulai É., Zentai É., Kásai Ildikó
Az utóbbi években a felsőoktatásba bekerülő egyre nagyobb-az előző évekhez képest 3-4- szeres tanulólétszám jelentősen befolyásolta a kollégiumok higiénés helyzetét. A megváltozott körülmények szükségessé tették egy átfogó helyzetkép kialakítását, melynek jó módszere az egységes szempontrendszer alapján végzett országos felmérés. A felmérést az ÁNTSZ területi intézetei végezték, az OKK-OKI Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztályának irányításával. A felmérés 882 kollégiumot érintett, melyek 120 ezer tanuló tárgyi környezetét jelentik ( alap, közép, felsőfok). A kérdőív 59 kérdést tartalmazott, a kollégium épületére, környezetére, üzemelésére, tanuló-, háló-, vizes csoportjainak helyiségeire, és a kollégium által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan. Meghatározásra kerültek azok az alapvető feltételek, amelyek a higiénés szempontból megfelelő kollégium követelményei. Ezen mutatók közül legnagyobb gyakorisággal fordult elő kifogásoltság az épületek műszaki állapota (75 %), ezzel összhangban a vizes csoportok állaga (45%) és a kollégiumok berendezése (40 %) terén.
A vizsgálat adatai alapján a megfelelő kollégiumok kritériumaként felállított higiénés mutatók egyidejűleg, csupán a kollégiumok 11 %-ban vannak jelen (100 kollégium).

A gyermekek és ifjak egészséges napirendjének kialakítása - pedagógiai, egészségügyi és közegészségügyi szempontok - Módszertani segédanyag - 2004
Szőke Katalin, Ferenczi Lászlóné
A jól kialakított napirend a gyermek személyiségébe tudatosan beépített szokásrendszer, mely minden életkorban megkönnyíti a külső körülményekhez való alkalmazkodást. A napirend alakítás a születés pillanatában kezdődő nevelési folyamat, amelynek első és mindvégig legfontosabb színtere a család, de alapvető szerepük van a különböző gyermekintézményeknek is. A helyes napirendnek egészségügyi és pedagógiai követelményei vannak, melyek érvényesítésével, jó eséllyel garantálható az egészséges életmód kialakítása. Szerzők az ismeretanyagot abban a reményben juttatják el az oktatási intézményekhez, hogy megfelelő segítséget találjanak benne az egészségfejlesztési tantervek készítéséhez. Az egészségfejlesztési tantervek igazi értelmét az adja meg, hogy az egészséges életmód szempontjából fontos információkat rögzíti és eljuttatja az érintett célszereplőkhöz, a diákokhoz. Az intézményekben dolgozó felelős team (pedagógus, orvos, védőnő, testnevelő) munkatársai pedig a gyermek egészségi állapotának, életmódjának pontos ismeretében komplex egészségfejlesztési intervenciót folytathatnak.
Cél: olyan egészségmegőrző program hatékony működtetése az iskolákban, mely a mozgás, táplálkozás és az egészségmagatartás kedvező irányba terelésével segítse a gyermek harmonikus fejlődését, teljesítőképességét és környezethez történő alkalmazkodását.
Sajnos a gyermek rendelkezésére álló szocializációs színterek (család, intézményen kívüli életmód), nagy általánosságban nem kedveznek az egészséges életvitelnek. Az egészségfejlesztést munkaköri feladatként végző és vállaló munkatársak eredményeket csak nagyon összehangolt, jól szervezett csapatmunkától várhatnak. Az egészségnevelési intervenciónak a gyermekeken kívül el kell érnie a felnőtt lakosság - így a szülők - minél szélesebb körét is.

Óvodák higiénés helyzetének országos felmérése - 2003
(Egészségtudomány, 2005. 1.)
Bihari Á., Kakucs R., Gyulai É., Zentai É., Szőke K.
Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai, az óvodák higiénés helyzetét is megváltoztatták. Ez tette szükségessé az egységes szempontrendszer alapján végzett országos felmérést, melyet az ÁNTSZ területi Intézetei végeztek, az OKK-OKI Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztályának irányításával. A vizsgálat, 4705 óvoda helyszíni szemléje során, 56 kérdést tartalmazó kérdőív felhasználásával történt. A felmérés kitért az óvoda épületének, udvarának, funkcionális helyiségeinek higiénés paramétereire, az óvodai étkeztetés és a kémiai biztonság feltételeire, az állattartás körülményeire, valamint az óvodai egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeire. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a megfelelő óvodák kritériumaként felállított 10 higiénés paraméter egyenként, az óvodák 60-80 %-nál megtalálható, de azok egyidejű jelenléte, csupán az óvodák 14 %-nál valósult meg.

MUNKATÁRSAK

Név Munkakör Épület (emelet) szobaszám Fővonali hívószám Mellék
dr. Kakucs Réka orvos A ép.IV.em.410. 476-1100 1304
Gyulai Éva közegészség- és járványügyi felügyelő A ép.IV.em.410 476-1304 1304
Mellenné Simon Márta közegészség- és járványügyi felügyelő A ép.IV.em.430. 476-1100 2270
Jacsó Györgyné tudományos munkatárs A ép.IV.em.428. 476-1100 2133

 

SZOLGÁLTATÁSOK:

Az osztály jelenleg nem végez szolgáltatási tevékenységet.

Friss publikációk
ANNA PALDY AND JANOS BOBVOS
Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2014; 20(1-2):51-67
Archív publikációink
Szakmai Kapcsolatok
Kiemelt Feladataink
Projektek
Válassza ki a fenti lenyíló menübol a projektet, melyre kiváncsi!
Korábbi honlapunk
Korábbi honlapunk a www.oki.antsz.hu címen érhető el!